Még mindig vannak olyan számottevő, Magyarországon jelen lévő külföldi cégek, amelyek nem kapcsolódtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online számlázórendszeréhez, holott a hatályos törvény szerint ezt július elsejéig meg kellett volna tenniük. Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője a Világgazdaságnak azt mondta:
jó néhány Magyarországon áfaregisztrált külföldi vállalkozás keresi meg őket, hogy vásároljanak az RSM szoftverjéből, amellyel például összeköthetik a saját számlázási rendszerüket a NAV-val.
Egyes külföldi cégek olyan integrált, belső számlázási szisztémát használnak, amely nem harmonizál az elvárt itthoni feltételrendszerrel, nincs fejlesztésük a megfelelő magyarországi adattovábbításra.
Bizonyos vállalkozásoknak sikerült saját maguknak kifejleszteniük olyan szoftvert, amely révén a szükséges adatsorokat továbbíthatják az adóhatóság felé elektronikusan, más cégek azonban kudarcot vallottak.
„Utóbbi cégek most kapkodnak – fogalmazott Hegedüs Sándor –, s próbálnak vásárolni speciális számlázóprogramot a piacról, vagy olyan szoftvert, amely garantálja a programjuk és a közötti összeköttetést.” Az RSM Hungary adóüzletág-vezetője tud olyan cégről, amely havonta több száz számlát bocsát ki, s még nincs megoldva az online összeköttetése a NAV-val.
Sok vállalkozás nem tudja még teljesíteni az online számlázási kötelezettségeit
– mondta a Világgazdaságnak Tancsa Zoltán. A Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere szerint is főként azon nagyobb külföldi cégcsoportok magyarországi leányvállalatai küszködnek ezzel, amelyek összetett integrált belső vállalatirányítási rendszert használnak, összekötve különböző számlázási modulokkal. A Deloitte partnere tud olyan cégről, amely a nyolc számlázóprogramjából hatot már bekötött a NAV-hoz, ám kettőn még mindig dolgozik. Olyan cég is van, amely havonta több ezer számlát bocsát ki, részben a külföldi központból, részben Magyarországról indítva, ezért ezek kontrollálása rendkívül komplex feladat.
Tancsa Zoltán szerint több cég egyeztetést kezdeményezett az illetékes NAV-igazgatósággal, jelezve:
további felkészülésre van szükségük, s csak augusztus végére vagy még későbbi időpontra tudják megoldani az online számlázási kötelezettséget.
A mulasztásban lévő társaságok közül több még mindig manuálisan küldi el az adatokat a NAV felé, ezzel is mutatva, hogy igyekszik az elvárásoknak megfelelni. Ennek oka az lehet, hogy az adóhatóság – korábbi közlései szerint – figyelembe veszi az együttműködést, amikor mulasztási bírság kiszabásáról dönt.
A pénzügyminiszter által kezdeményezett egy hónapos türelmi idő július végén lejárt, azaz a NAV már szankciókkal sújthatja azokat a cégeket, amelyek mulasztanak az online számlázásban. Nem csekély összegről van szó: a mulasztási bírság mértéke számlánként akár 500 ezer forintra is rúghat. Az RSM szakértője közölte azt is:
a cégeknek nemcsak az összeköttetést kellett megteremteniük az adóhatósággal, és továbbítani az adatokat, hanem mindezt megfelelő formátumban is kell tenniük. Több mint száz lehetséges és a NAV által rendszeresített hibaüzenetet tett közzé az adóhatóság a honlapján, még a tesztelési időszakban.
Ha egy cég nem tünteti fel a teljesítés idejét, az áfakulcs mértékét, vagy nincs megadva az eladó, illetve a vevő adószáma vagy a székhely címe, esetleg az áfa értéke forintban, akkor a hibás online számlázási adatsor miatt megeshet, hogy a NAV súlyos százezrekre bünteti meg a mulasztó céget.
A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható
