Fogyasztóközpontú stratégia készül

Az ipari szereplőkkel folytatott eszmecsere alapján elmondható, hogy egységes jövőképe van az ágazatnak, amelyben a vezérelv az elektrifikáció, hiszen a klímaváltozás és a digitalizáció következtében növekszik a villamosenergia-szektor szerepe – jelentette ki a konferencián Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkára. A készülő energetikai stratégia fogyasztóközpontú, vagyis fenntartható, alacsony rezsit tűz ki célul azzal is, hogy erősíti az energiafüggetlenség megteremtésének lehetőségét, például a saját célra történő, „háztáji” energiatermelés lehetőségét. Fontos cél a szénhidrogénimport-függőség csökkentése is. Ehhez fejlesztésekre van szükség, különösen úgy, hogy az előrejelzések szerint a 2020-as évek közepén „kapacitásgödör” alakulhat ki, aminek kezelése fontos feladat.

Mint mondta, Paks II. eldöntött kérdés, az üzemelő atomerőműnek fontos szerepe van az energiaellátásban, de szükség lesz a megújuló energiát termelő kapacitások integrálására is. A Mátrai Erőművel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy szükség van egy alacsony karbonkibocsátással felépített jövőképre. A szén- és lignitalapú energiatermelés egyre inkább ellehetetlenül az Európai Unióban, nekünk pedig el kellene kerülnünk, hogy szép lassan leépüljön ez a tevékenység, mert annak komoly társadalmi következményei lennének. Az államtitkár szerint reális célkitűzés a fotovoltaikus, vagyis napelemes rendszerekkel előállítható 3 gigawatt villamos energia elérése. A növekedés most is rendkívül intenzív: a 2010-es 2 megawattos ilyen módon előállított energiamennyiség 2017-re 304 megawattra nőtt.

A hőhullám ugyan gyengítette a hőerőművek hatékonyságát, de jól teljesítettek, és a három nyári hónapban 87 százalékot meghaladó hatékonysággal dolgoztak – mondta előadásában Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy francia és német erőművekben is alacsonyabb volt ez az érték. Német adatokat idézett a nap- és szélerőművek nyári hatékonyságáról is: előbbieknél 18, utóbbiaknál 12 százalékot mértek.

Az államtitkár beszélt a Duna alacsony vízállása által okozott problémákról, amelyek üzembiztonsági szempontból nem befolyásolták az atomerőmű működését. Az idei extrém helyzetek miatt Paks II. környezetvédelmi engedélyével sincs teendő, a tervek szerint jóval alacsonyabb vízállás esetén is megfelelő lesz az erőmű vízellátása, és a hűtővíz kiengedése után is legfeljebb 500 méteres nyalábban, nem a teljes szélességben és csupán a víz felszíni rétegében 30 fokos a víz. Aszódi Attila azt is elmondta, hogy miután az Európai Bíróság szabad utat adott a brit Hinkley Point C atomerőmű-projektnek, az ítéletben megfogalmazott indoklás alapján nem kell attól tartani, hogy Paks II. ügyében másként döntene.