Ma már nem rengeti meg egy multi kivonulása Székesfehérvár gazdaságát

Székesfehérvár a második legnagyobb iparral rendelkező magyar vidéki város. Mi a legfőbb értéke vagy előnye a helyi gazdaságnak?

Heterogén a város gazdasága, nem egy-egy iparághoz vagy nagy szereplőhöz kötődik, így kevésbé kiszolgáltatott. Nem volt ez mindig így, például amikor az IBM eladta a székesfehérvári gyárát, azt megérezte a város. Nemrég a Philips is kivonult, azt viszont gyakorlatilag észre sem vettük, ez nagy különbség a két időszak között. Ezért a heterogén gazdasági szerkezet fenntartására törekszünk. Kiemelkedő területek persze vannak, például az autóipar vagy az elektronika, de az agráriumban is erősek vagyunk, az alumíniumipar pedig továbbra is meghatározó a városban.

Az elmúlt években szinte az összes nagy gazdasági szereplő végrehajtott valamilyen beruházást. Melyeket tartja a legmeghatározóbbaknak a város szempontjából?

Magyar és külföldi cégek egyaránt fejlesztenek, és minden új beruházás fontos számunkra, de az a leglényegesebb, amikor a meglévő partnerek döntenek úgy, hogy újabb beruházásaikat is itt valósítják meg. Ők már nemcsak megelőlegezik a bizalmat a térségnek, a városnak és az itt dolgozó szakembereknek, hanem pontosan tudják, miért hozták ezt a döntést.

Az új fejlesztések jelentős részében már meghatározó szerepet játszik az automatizáció és

a robotika. Milyen hatásuk van?

Ez egy jelentős gazdasági, társadalmi, humánpolitikai kihívás a cégek és a város előtt is. Létrehoztuk az Alba Innovár Digitális Élményközpontot, amely helyi kezdeményezésre és finanszírozással valósult meg, eddig 250 millió forintot költöttünk rá. Már több mint ötezer fehérvári diákot ismertettünk meg az új technológiákkal ingyenesen, tanórai keretek között. Lesz Alba Innovár 2. is az Óbudai Egyetem, a Hanon és az önkormányzat együttműködésével: robotika tanszéket és laborrendszert alakítunk ki. Ezzel a műszaki egyetemi láb is erősödni fog, és ugyanazokon a technológiákon tanulhatnak a diákok, amelyekkel a helyi gazdaságban már a mindennapokban találkozhatnak. Szükség lesz egy Alba Innovár 3.-ra is, amely már kifejezetten a robottechnológiai felnőttképzést tudja majd segíteni.

Mekkora a városban a munkaerőhiány?

Fehérváron gyakorlatilag teljes a foglalkoztatás, 1 százalék alatti a munkanélküliség, és folyamatosan 2-3 ezer betöltetlen álláshely van. Az állam a lakhatásban nyújthat segítséget, ezt folyamatosan kérjük. A cégeknek jó minőségű munkahelyet kell biztosítaniuk, és bizony meg kell fizetniük a szakembereket. A városnak élhető környezetet kell teremtenie, az egyénnek pedig meg kell felelnie a modern gazdaság követelményeinek. Több mint 31 ezer munkavállaló ingázik mindennap, akár 70-80 kilométerről járnak dolgozni Székesfehérvárra. Annak nem vagyok a híve, hogy ezrével csábítsunk ide embereket az ország távolabbi pontjairól, mert ezzel azt is kimondjuk, hogy nemcsak most, hanem tíz-tizenöt év múlva is munkát biztosítunk nekik. Egyre kevesebb betanított munkásra és egyre több hozzáadott értékű munkát végző szakemberre lesz szükség.

Említette, hogy a lakhatás biztosításához állami segítséget kérnek. Mekkora a lakáshiány a városban?

Nagy lakásépítési munkálatok zajlanak, a közeljövőben ezer új lakás épül és készül el, ezzel a mennyiséggel azonban csak a válság évei alatt meg nem épített állományt pótoljuk. A következő időszakban még ugyanennyire lenne szükség, ám magasak a négyzetméterárak. Szerintem a lakhatási támogatást érdemes lenne az állammal közösen áttekintenünk: átgondolt központi lakásépítésekre lenne szükség, bővíteni kellene a CSOK-ot és az albérlet-támogatási rendszert. A CSOK-nál azt vettük észre, hogy amennyi támogatást kaptak a családok, annyit el is vitt az ingatlanárak emelkedése. Székesfehérváron 300 ezer forintos átlagos négyzetméteráruk volt a lakásoknak, ma 600 ezer.

Munkásszállók létesítésével nem lehetne enyhíteni a problémán?

Az önkormányzat nem tudott részt venni az állam által kiírt munkásszálló-építési pályázaton, nagy arányban maguk a cégek oldották meg ilyenek létesítését. Kinyitottak minden olyan munkásszállót, amely a válság előtt üzemelt, felújították őket, és telt házzal működnek. Emellett az önkormányzat sok kollégiumi férőhelyet bérbe adott a cégeknek. Lakáskérdésben sok nehézségbe ütközünk. Például az önkormányzat a vagyontörvény alapján értékesíthet vagy adhat bérbe ingatlant. Évek óta kezdeményezzük, hogy legyen lehetőségünk kedvezményes telekértékesítésre munkaerővonzás céljából. Ez csak egy adminisztrációs döntés lenne, de érdemes lenne magát a szabályozási környezetet is áttekinteni.

Az említett példán túl milyen egyéb szabályozás nehezíti a város életét?

Van egy városi problémahalmaz: az összes elszámolásunk az állammal az állandó lakosokhoz van kötve. De be kell vallani, hogy ma az önkormányzatok nem tudják megmondani, valójában kik élnek az adott településen, mert sok lakástulajdonos nem engedi a bérlőknek, hogy bejelentkezzenek ideiglenes lakcímre. Székesfehérvár állandó lakossága kerekítve 100 ezer fő, de még legalább 10-12 ezren élnek itt életvitelszerűen. Ők minden szolgáltatást itt vesznek igénybe, minden infrastruktúrát itt használnak, de az ehhez kapcsolódó állami finanszírozást a város nem kapja meg utánuk. Ha ehhez még hozzászámoljuk az ingázókat, akkor napközben nagyjából 150 ezer ember lehet Fehérváron. Az összes elszámolásunk 100 ezerhez kötődik, de a várost 150 ezer ember kiszolgálására kell fejlesztenünk. Tíz éve például még elképzelhetetlen volt, hogy dugó legyen a városban, most már mindennapos, mert többen használják az úthálózatot, mint amennyire tervezték. Az is érvágás a városnak, hogy bár a helyiadó-bevételek kifejezetten magasak, ebből egyre többet kell befizetni az államnak, idén 4,9 milliárd forintot. Amit így nem tudunk a helyi gazdaság növekedésére, lakásépítésre vagy a város környéki települések fejlődésére fordítani, pedig ennek fedezete a helyi emberek munkája révén létrejön a városban. Azokon a területeken kellene a finanszírozást megteremteni, akár kötelező jelleggel is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy város önfenntartó lehessen. Úgy gondolom, Székesfehérvár ezt is megugraná.

A CSOK óta

600

ezer forintra ugrottak

a négyzetméterárak