Európa kijózanító berlini pofont kapott: a német költekezésben bízik mindenki, de még az autópályákat se tudják felújítani
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMár a parlament előtt van a jövő évi német költségvetés, amelyet részben hitelből finanszíroznak majd. A legnagyobb mértékben a hadseregre fordított kiadásokat emelik, a többi tárcának meg kell húznia a nadrágszíjat, ami többek között azt jelenti, hogy a közlekedési minisztérium nem kapja meg az ígért eurómilliárdokat a leromlott úthálózat felújítására.
A Bundestagot alaposan lefoglalják a büdzséviták, hiszen nagy késéssel csak szeptemberben fogadták el az ideit, és már a jövő éviről kell megegyezniük, ami nem lesz egyszerű. A Lars Klingbell pénzügyminiszter által beterjesztett tervezet 520,5 milliárd eurós, a különleges alapokból származókkal együtt összesen mintegy 630 milliárd eurós kiadást tartalmaz.
A koalíció 174,3 milliárd euró hitelt tervez felvenni jövőre – ami több mint a háromszorosa a 2024-es 50,5 milliárdnak, és a második legnagyobb összeg az ország történetében: ennél többet, 215 milliárdot csak a koronavírus-járvány alatt vettek fel 2021-ben.
A Reuters tudósítása szerint a befektetésekre rekordot jelentő 126,7 milliárd eurót szánnak, ami
- 10 százalékkal magasabb a 2025-ösnél és
- 55 százalékkal a 2024-esnél.
A legnagyobb mértékben, több mint 20 milliárd euróval a védelmi kiadások nőnek,
amelyek elérik a 82,7 milliárd eurót, a különleges alapéval együtt pedig a 117,2 milliárd eurót, ami a GDP 2,8 százaléka.
Nem nyújt elég pénzt a német költségvetés
A többi tárcának azonban meg kell húznia a nadrágszíjat, és igaz ez a közlekedési minisztériumra is annak ellenére, hogy az év elején a Bundestag megszavazott egy speciális, költségvetésen kívüli infrastruktúra-alapot is a botrányos elmaradottság felszámolására.
A német infrastruktúra évtizedek óta rohad, csak az autópályahidak felújításának végszámlája elérheti a 36 milliárd eurót, a közúti hidaké a 100 milliárdot. A rossz teljesítményét egyre gátlástalanabb módszerekkel kozmetikázó állami vasúttársaságnak, a Deutsche Bahnnak 150 milliárd euróra lenne szüksége a modernizálásra.
Ami az autópályákat illeti, a közlekedési tárca szerint 25 ezer kilométernyi szakasz szorul felújításra – ez a teljes hálózat majdnem negyede. Az autópályahidak közül ötezret kellene sürgősen felújítani vagy újraépíteni.
Megvágják a közlekedési tárca költségvetését is
A Deutsche Welle tudósítása szerint Patrick Schnieder közlekedési miniszter arra számított, hogy a 2026-os költségvetés tervezete jelentős összeget biztosít majd a szükséges munkák elvégzésére az infrastrukturális alapból.
Tévedett: az idei büdzsé csak 12 milliárd eurót irányzott elő az alapból, a jövő évi pedig csupán 21 milliárdot – a minisztérium alapköltségvetéséből azonban tízmilliárd eurót lefaragtak. Mindennek a tetejében a kevesebb pénz is korlátozásokkal jár:
az infrastrukturális alapból nem lehet új építkezést vagy bővítést finanszírozni.
Ez csak azokra az autópályahidakra nem vonatkozik, amelyeket nem lehet felújítani.
Ez a költségvetés azonban Schnieder szerint nem elég. „2026 és 2029 között körülbelül 15 milliárd euró hiányzik” – becsülte Schnieder a német FAZ napilapnak adott interjúban. Ez 74 új autópálya-építési és -bővítési, valamint 99 már tervezett szövetségi autópálya-projekt leállítását és elhalasztását jelentené, elsősorban az autópályák hiányzó szakaszainak vagy elkerülő útjainak befejezését teszi lehetetlenné.
Be kell vonni a magántőkét a fejlesztésbe
A tárcavezető a parlamenti képviselőkben és önös érdekeikben bízik: a költségvetési bizottság kérésére benyújtotta az érintett projektek listáját, a törvényhozók is láthatják, hogy mit jelent a kevesebb pénz a választókerületüknek és a választóiknak. Ha jót akarnak, akkor nem bosszantják fel őket.
A pénzügyminiszter azzal védekezik, hogy 2029-ig összesen 166 milliárd eurót irányoztak elő a közlekedési szektor számára, innentől kezdve Schneider dolga, hogy meghatározza a prioritásokat.
Az viszont biztos, hogy ez az összeg is nagyon messze van attól, ami kellene, és
szükség lesz a magánszektor részvételére is,
amit Friedrich Merz kancellár is sürgetett. A kancellár szerint ugyanis a német gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint gondolták, a jelenlegi formájában nem tudja finanszírozni a jóléti államot.
