BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Drága Törökország

A vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedett az infláció Törökországban, emellett az Európai Parlament is visszatart mintegy 70 millió eurónyi támogatást.

Úgy tűnik súlyos problémákkal küzd Törökország: nem elég hogy az ország várakozásokon felül drágul, de a jogállamiság helyzete miatt az Európai Parlament is visszatart mintegy 70 millió eurónyi támogatást.

Rettentő mértékben drágul Törökország

A török statisztikai hivatal szerdán közzétett jelentése szerint tavaly szeptemberhez képest 24,52 százalékkal, augusztushoz képest pedig 6,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Elemzők 3,6 százalékra várták a havi összevetésű inflációt.

Augusztusban éves szinten 17,9 százalékos, havi szinten pedig 2,3 százalékos emelkedést mértek. Mindkét hónapban közel 15 éves csúcson állt az infláció, a pénzromlás üteme utoljára 2003 végén volt ilyen magas.

A termelői árak éves összevetésben 46,15 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 10,88 százalékkal ugrottak meg augusztusban, jelentősen gyorsult az ütem a júliusban mért 32,13, illetve 6,6 százalékhoz képest.

Fotó: AFP

Az adatok jól tükrözik, hogy a devizaválság egyre súlyosabb hatást gyakorol a szélesebb gazdaságra és a fogyasztókra. A török líra árfolyama mintegy 40 százalékkal gyengült a dollárhoz képest idén amiatt, hogy a török államfő próbál nyomás gyakorolni a monetáris döntéshozókra, illetve súlyos diplomáciai vitába keveredett az Egyesült Államokkal.

A friss adatok közzététele után tovább gyengült a líra. Szerda délelőtt fél tízkor a dollárt 1,12 százalékos pluszban, 6,0519 török lírán jegyezték, de napi csúcsán 6,0972 lírán is forgott.

A török jegybank már az augusztusi adatok után jelezte, hogy intézkedésekre készül, mert „az inflációs kilátásokat illetően a közelmúltbeli fejlemények komoly kockázatokat jelentenek az árstabilitásra”. Így szeptember 13-i ülésén a piaci várakozásokat meghaladó kamatemelést hajtott végre: 17,75 százalékról 24 százalékra emelte meg az egyhetes repokamatot, hogy kordában tartsa az inflációt és megfékezze a devizaválságot.

A török jegybankra hosszú ideje két irányból egymással ellentétes hatású nyomás nehezedik.

Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont az államfő azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében. A magasabb kamat segít kordában tartani az inflációt és erősíti a nemzeti valutát. A gyengébb líra egyebek között azt eredményezi, hogy a cégeknek nehezebb fizetni külföldi devizában fennálló adósságaikat.

Ettől sem lehetnek boldogok a törökök

Az Európai Unió (EU) társjogalkotó szervei – a tagállamok kormányainak tanácsa és az Európai Parlament – tavaly novemberben 70 millió eurónyi támogatás visszatartása mellett döntöttek egészen addig, amíg Törökország mérhető és elegendő javulást nem ér el a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság területén.

A hatalmas többséggel megszavazott határozatban rámutattak: az Európai Bizottság éves jelentése szerint Törökország jelentősen távolodik az EU-tól, a hatékony fékek és ellensúlyok meggyengítésével különösen a jogállamiság és az alapjogok területén, így nem teljesültek a korábban meghatározott feltételek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek