Foglalkoztatási csomag a parlament előtt
Foglalkoztatással és munkaügyi szabályozással összefüggő törvénymódosító csomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. Ennek értelmében megszűnik a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesülő és egyben nem álláskereső szülő esetében a heti 30 órás tanfolyami korlát. A képzési költségeket megtérítenék a résztvevőknek, akik igényelhetnének keresetpótló juttatást vagy keresetkiegészítést is. Így a hozzátartozójukat gondozók és a kisgyermekes nők is könnyebben munkába állhatnának.
A csomagot előterjesztő Pénzügyminisztérium indoklása szerint
a növekvő munkaerő-kereslet egyre inkább felértékeli a képzéseket. Ezért el kell érni, hogy azokat az álláskeresők vonzóbbnak találják, és ne a közfoglalkoztatást válasszák.
Mivel a döntésüket segítheti az ellentételezés, célszerű a képzés alatt nagyobb keresetpótlást adni nekik, mint amekkorát bérként kapnának a közfoglalkoztatásban. A keresetpótló juttatást a kötelező legalacsonyabb munkabér alapján számítanák.
A globalizáció miatt várhatóan nőni fog a magasabb képzettséget igénylő állások száma, amelyeknél elvárás a megfelelő nyelvtudás is. Ezért a javaslat támogathatóvá tenné a munkáltató számára a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges nyelvi képzést. A széles kört érintő garantált bérminimum nagysága erősen eltér a kötelező legkisebb munkabértől. Annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljanak a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a kötelező legkisebb munkabér mellett a garantált bérminimum növekedése esetén is meg lehetne majd emelni a mértéküket a munkaadó kérelmére.
Bértámogatás esetén a munkavállaló kérésére meg lehet majd téríteni a gyermek felügyeletének és a hozzátartozó gondozásának indokolt költségeit.
Ugyanakkor az állami foglalkoztatási szerv vezetője nem tekinthetne el az ügyleti kamat vagy a késedelmi kamat felszámításától, azt nem engedheti el. A munkaadónak nem minősülő természetes személynek a visszakövetelt támogatást vissza kell fizetnie, ha az adóhatóság a végrehajtási eljárást megindította.
A szabadságvesztés alatt az úgynevezett reintegrációs őrizetben lévő fogvatartott foglalkoztatási jogviszonyban állhat. Az indítvány alapján az ilyen fogvatartottnak nem szünetel az aktív munkahelykeresése, álláskeresőként nyilvántartásba vehető, és azonos jogok illetik meg a többi álláskeresővel. Az álláskereső azon időszak alatt nem kaphatna álláskeresési járadékot, ameddig – legfeljebb 120 napig – kereső tevékenységet folytat, és a bejelentési kötelezettségének is eleget tett. Alkalmi munka esetén folyamatos az álláskeresési járadék folyósítása. A tervezett módosítás indokolatlannak tartja ezen segélynek a nyugdíj előtti álláskeresés során történő szüneteltetését alkalmi foglalkoztatás esetén.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
