BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Jövőre is lesz cafeteria

A munkaadók túlnyomó többsége megtartja a cafeteriacsomagot, hogy megőrizze a munkavállalóit.

Bár több, ma még adómentes béren kívüli juttatás után is kell majd adót fizetni januártól – ami a munkáltatóknak 2 százalékkal több bérterhet jelenthet –,

a munkaadók túlnyomó többsége megtartja a cafeteriacsomagot, hogy megőrizze a munkavállalóit

– állítja Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója cége 2 ezer céget felölelő felmérésére hivatkozva.

Szerinte Magyarországon 1,5–1,8 millió ember kaphat valamilyen cafeteriajuttatást a csaknem 4,5 millió foglalkoztatottból, ugyanakkor Fata László cafeteria-szakértő szerint csak a SZÉP-kár­tyások száma másfél millióra tehető. A Cafeteria Trend és a Szent István Egyetem csaknem 700 munkáltatót felölelő kutatása szerint a munkaadók átlagosan 390 ezer forintot költenek dolgozónként béren kívüli juttatásra az idén, az összeg évről évre nő. Az Edenred kutatása szerint 320–350 ezer forint közé tehető az átlagos éves cafeteriakeret.

Fotó: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

Jövőre adómentes cafeteriaelem lesz

  • az óvodai, bölcsődei ellátás,
  • a számítógép-használat,
  • és a munkáltató kamatmentesen adhat lakáshitelt a dolgozójának.
  • Ellenben a diákhitel-támogatás vagy a kockázati biztosítás 2019-ben jövedelemként adózik, s elveszti adómentességét a kulturális és a sportbelépőjegy is.

    Fata László jelezte: nem ritka, hogy meghatározó cégek egymillió forintot költenek fejenként a ca­feteriára, ebben egészségbiztosítás, például magánorvosi ellátás ugyanúgy szerepel, mint nyugdíjbiztosítás vagy gyermekelhelyezés. A szellemi munkakörben dolgozó huszonévesek a laptopot, a telefont vagy az otthoni munkavégzést alanyi jognak tartják, nem juttatásnak – értettek egyet a felszólalók. A fiatalok egy–három évet képzelnek el egy munkahelyen, és örülnek a képzési lehetőségeknek. A középkorúak nagyra értékelik az egészség- és nyugdíjbiztosítási cafeteriaelemeket.

    A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek