Már 215 ezer forint a nettó átlagkereset
Kockázatokat hordoz a továbbra is jelentős béremelkedés. A fizetéseknek ugyanis a termelékenységgel együtt kellene növekedniük, másként versenyhátrányba kerül a gazdaság – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid. A K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint a tartósan magas bérnövekedés ráadásul emeli a vállalkozások költségeit, ez a többlet pedig idővel beépülhet a fogyasztói árakba, növelve az inflációt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a minap közölte: augusztusban a bruttó átlagkereset 321 200 forint volt, 10,1 százalékkal magasabb, mint egy éve. Az idén januártól augusztusig a bruttó átlagkereset 324 300 forint, a nettó 215 700 volt, és mindkettő 11,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Németh Dávid szerint 2018-ban átlagosan 10 százalék felett emelkedhetnek a bruttó és a nettó bérek, míg a nettó reálbérek 8-9 százalékkal. Az elemző a jövő évre vonatkozó előrejelzésre még nem vállalkozott, mert a bérek alakulását nagyban befolyásolják a most zajló bértárgyalások. De – mint közölte – lassulást vár: a bruttó és a nettó kereseteknél 10 százalék körüli növekedést tart valószínűnek, a nettó reálbéreknél pedig a várhatóan 3 százalék feletti infláció miatt 6-7 százalék körülit.
A KSH augusztusra vonatkozó adatai jócskán alulmúlták a 12,3 százalékos piaci várakozást – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője szerint, bár a bérnövekedés 2017 januárja óta a legalacsonyabb volt, továbbra sincs ok aggodalomra. A vártnál gyengébb adat elsősorban a közszféra 6,1 százalékos éves alapú bérnövekedésére vezethető vissza, ilyen gyenge dinamikára 2016 októbere óta nem volt példa. A kedvezőtlen adatot kizárólag a nem havi rendszerességű keresetek 73,4 százalékos csökkenése magyarázza. A versenyszférában viszont a 11,4 százalékos növekedés felülmúlta az idei átlagot, így a két szektor bérversenyét két hónap után újra a versenyszféra nyerte meg. Az elemző szerint a munkaerőért folytatott küzdelem továbbra is felfelé hajtja majd a béreket, de az infláció miatt a reálbérek emelkedése csak 9 százalék körül alakulhat.
A Takarékbank elemzője az idén 11 százalék fölötti bérnövekedést vár a képzett munkaerő hiánya, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum 8 és 12 százalékos emelkedése miatt. Horváth András a Világgazdaságnak azt mondta: a jövő évi keresetek 9,1 százalékos átlagos emelkedésével kalkulál, de a tényleges mértéket szerinte is jelentősen befolyásolhatják az őszi bérminimum-tárgyalások. Erre az évre a várt 2,9 százalékos éves infláció mellett 8 százalékos reálbér-növekedést prognosztizál, 2019-re 6 százalékost, így 2013-tól 2019 végéig 51 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A Takarékbank elemzője úgy látja, hogy a továbbra is rekordalacsony munkanélküliség és a képzett munkaerő hiánya miatt a bérnövekedés tovább gyorsul a következő időszakban. Szerinte a munkaerőért zajló európai versenyben a hazai béreknek jelentős hátrányt kell ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok bérszintjének csaknem 80 százalékát elérjék. Csak ezután indulhatna meg a visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra.
