Megmarad a költségvetés mozgástere

Az uniós források megelőlegezésére 1498 milliárd forintot költöttek a központi költségvetésből szeptemberig, míg az EU-s bevételek mindössze 341 milliárd forintot tettek ki – derült ki a Pénzügyminisztérium csütörtökön közzétett részletes államháztartási adataiból. Ezzel az előlegek az idei, szeptemberig kialakult büdzsé 1543 milliárd forintos deficitének a háromnegyedét adják. Az európai módszertan szerinti (az uniós forrásokkal nem kalkuláló, ESA) adatokból ugyan a legfrissebb csupán az év első felét öleli fel, azonban mivel közel nullszaldót mutat, feltételezhető, hogy a mostani ESA-hiány is kedvezőbb a kormány által kitűzött 2,4 százaléknál. A pénzforgalmi hiány százmilliárd forinttal magasabb az éves tervezettnél.

A tervezettnél akár 1-1,5 százalékponttal is kedvezőbb lehet az év végi hiány, ha nem lesz költekezés – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. Ám sokkal valószínűbb a valamivel 2 százalék alatti deficit. A megmaradó források nagyobb részét az államadósság csökkentésére is fordíthatják, segítve a kormány azon szándékát, hogy az adósságráta a négyéves ciklus végére 60 százalék alá csökkenjen. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunk kérdésére azt mondta, hogy a 1,5 százalékos hiány meglepetés lenne, és a 2 százalék alatti hiányt sem tartja valószínűnek. A korábbi évek tapasztalata az, hogy az októberig zárolt összegek egy részét elköltik, főleg gyorsan megvalósítható beszerzésekre, de a korábbihoz hasonlóan most sem kizárt, hogy karácsony előtt a nyugdíjasok az idén is kapnak Erzsébet-utalványt. Ám nagyobb beruházásokra vagy versenyképességi intézkedésekre – köztük oktatásra és egészségügyre – a hosszú átfutási idő miatt valószínűleg már nem fordítanak számottevő összegeket az év végén megmaradt pénzből. A költségvetési törvényben ugyan nem látszik, de nem kizárt, hogy jövőre több jut infrastruktúra-fejlesztésre, beruházásokra és bérfejlesztésre.

A pénzforgalmi hiány a GDP 4 százaléka közelében alakul – mondta Németh Dávid. Az ESA-deficithez hasonlóan az év végi költekezés, vagy annak elmaradása módosíthat jelentősen az eredményszemléletű egyenlegen. A szakértő kiemelte, hogy a vártnál magasabb infláció és adóbevételek kedveznek a hiány alakulásának. Regős Gábor ehhez azt fűzte hozzá, hogy a végleges számok szempontjából meghatározó lehet, hogy mennyi uniós pénz folyik be az év végéig. Szerinte jövőre 1,7 százalék lehet az európai módszertan szerinti deficit, míg a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 914 milliárd.

Jól alakulnak a bevételek

Az év első kilenc hónapjában az áfabevételek 378 milliárd forinttal, az szja-ból befolyt összeg 189 milliárd forinttal, a jövedékiadó-bevétel 77 milliárd forinttal volt magasabb, mint 2017 azonos időszakában. A járulékból befolyt összeg is kedvezően alakult, összesen 205 milliárd forinttal nőttek a bevételek tavaly január–szeptemberhez képest. | VG