Növelni kellene a belföldi eladásokat

A hazai állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ága-

­­zatának nevezte a hús­marha­tenyésztést Feldman Zsolt, az Ag­rár­minisz­téri­um mező­gazda­ságért felelős államtitkára egy, a tárca által szervezett szakmai fórumon. A hazai hús­marha­állo­mány az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett, létszáma mára meghaladta a 300 ezret, amelynek több mint a fele tehén. Az állomány döntő részét családi gazdaságok tartják, viszont az ágazat szervezettsége még jócskán elmarad a kívánatostól, amin változtatni kell – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Fontos körülmény, hogy a magyar húsmarhának jó piaca van, túlnyomó részben külföldön talál vevőre. A hazai marhahúsfogyasztás azonban elmarad az uniós átlagtól, az összes húsfogyasztás csupán 3-5 százalékát adja, az egy főre jutó fogyasztás három kilogramm. Ez pedig az EU-ban mért átlag alig harmada. Ennek növelése előnyös lenne a fogyasztónak, és biztos piacot adna a termelőknek – mondta Feldman Zsolt. A hazai marhahúsfogyasztásban rejlő potenciált azonban csak úgy lehet kihasználni, ha megfelelő minőségű feldolgozott árualapot állítanak elő a húsüzemek, és ha erősödik a magyar kiskereskedők és az éttermek, valamint a magyar tenyésztők közötti szakmai együttműködés – szögezte le az államtitkár.

Az egyik legfontosabb expor­t­országunk, Törökország egyre szigorúbb feltételeket támaszt az exportbizonyítványok kiállításával kapcsolatban, de az eddigi dokumentumok ez év végéig érvényesek – mondta a fórumon Zsigó Róbert, az agrártárca élelmiszer-biztonságért felelős államtitkára. Tény, hogy a hazai húsmarhaállomány mentes a leggyakoribb fertőző betegségektől. Magyarország benyújtotta a kéknyelvbetegség-mentességre vonatkozó önbevallási dokumentációját is a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalnak, a szervezet el is fogadta, és folyamatban van az EU Bizottságának a jóváhagyása.

A fórumon Mezei Dávid vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár ismertette az ágazat támogatási lehetőségeit, kiemelve, hogy az állattartó telepek fejlesztésére a húsmarhatartók 5,6 milliárd forintnyi összeget nyertek el idáig. A mezőgazdasági termékek feldolgozási szintjének növelésére mintegy 50 milliárd forintos kerettel újabb pályázati lehetőség nyílik az élelmiszer-feldolgozás és a borászat számára. Emellett újabb, mintegy 12 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. Az új kiírásban fontos változás, hogy gyepgazdálkodásra csak akkor lehet majd pályázni, ha a gazda rendelkezik az előírt legeltethető állatlétszámmal.

Készül az állattenyésztési törvény, amelyhez még a gazdálkodóktól is várnak javaslatokat – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) által rendezett szakmai összejövetelen, amelyet a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közösen tartottak meg. Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy amíg a társadalmi egyeztetés tart, addig jelezzék észrevételeiket. A törvény előkészítésében és több más területen is együttműködik a kamara és a MÁSZ, mivel utóbbi a köztestület legfontosabb szakmai partnere az állattenyésztésben.

Ennek is köszönhető, hogy a NAK megalakulása óta több olyan intézkedést kezdeményezett, amely a húsmarhaágazat további fejlődését szolgálja – mondta az alelnök. A földtörvény például az állattartóknak kedvezően változott, a támogatható terület felső határa az állattartóknak magasabb – 1800 hektár – lett, fennmaradtak a termeléshez kötött átmeneti és nemzeti támogatások és az anyatehéntartás átmeneti nemzeti támogatása is. A NAK és a MÁSZ javaslata volt az is, hogy a magyartarka-tartók ne legyenek kizárva a 2017-ben igényelhető támogatási jogcímből a 2015-öt megelőző kettős hasznosítás miatt. Szintén eredményes kezdeményezés, hogy 2018-tól a leukózis-, brucellózis- és tébécémentességet a megyei kormányhivatal igazolja, és támogatásigényléskor nem kell csatolni a hatósági állatorvos igazolását. Szükség van azonban arra is, hogy az állattartók számára kedvezőtlen, nem életszerű jogszabályok megváltozzanak. A NAK ezért dolgozik azon, hogy a trágyatárolókra vonatkozó, a munkaügyi, a telephely-létesítési, valamint a széna- és szalmahasználatra vonatkozó előírások módosuljanak.