Több százmilliós a kár

Idén megduplázódhat az adathalászoknak áldozatul esett személyek száma, az okozott kár értéke több százmillió forint is lehet – hangzott el a Magyar Bankszövetségnek az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Nemzeti Kibervédelmi Intézettel közös sajtóeseményén tegnap. Itthon kilencmillió bankkártyát és csaknem 11 millió bankszámlát tartanak nyilván, ezzel arányosan pedig az elektronikos úton kicsalt pénz volumene is nő.

A hatóságok és a szolgáltatók kiemelten figyelnek az ügyfelek biztonságára – a magyar banki fizetési rendszerek az ötödik legbiztonságosabbak Európában az Európai Központi Bank kimutatása szerint –, mégis évente több ezren lehetnek olyanok, akiktől pénzt csalnak ki. „Az elektronikus adatokra ugyanúgy kellene figyelnünk, mint a pénztárcánkra” – jegyezte meg Sütő Ágnes, a bankszövetség kommunikációs igazgatója. A bűnelkövetők visszaszorítására nincs lehetőség a felhasználók tudatos magatartása nélkül.

Az internetes bűnözés legismertebb formája az adathalászat (fishing), amely nemcsak e-mailen, hanem a közösségi oldalakon is terjed. Súlyos probléma, hogy mivel ezekben az esetekben jellemzően a károsult maga adja meg a banki adatait és ad jogosultságot a tranzakció elindítására, nincs is jogalap visszakövetelni ezeket az összegeket.

Tánczos Miklós rendőr ezredes arról beszélt, hogy 2016-ban nagyon megugrott a mobiltelefonos feltöltőkártyás visszaélések száma, de bevett gyakorlat az is, hogy a csalók valamelyik közmű nevében telefonálnak elmaradt számlabefizetés kapcsán. Kiemelte, hogy az ilyen bűncselekmények bárkit utolérhetnek: egy felmérés szerint rendvédelmi dolgozók vagy vezető beosztásban lévők is vannak a sértettek között. Tavaly csaknem 2800 hasonló esetről érkezett bejelentés, az idei első nyolc hónapban viszont „csupán” 875-ről. Ennek oka, hogy a telekommunikációs cégek szigorítottak a protokolljukon, illetve a hatóságok is aktív felderítésbe kezdtek.

Bencsik Balázs kibervédelmi igazgató lefelé tartó trendről számolt be: saját kutatásaikra hivatkozva azt közölte, hogy az adathalászati tevékenység 30 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Mivel a rossz szándékú megkeresések kiszűrésére nincs technológiai megoldás, ő is úgy értékelt, hogy a biztonságtudatos magatartás erősítése a kulcs.