Tovább mérséklődött az állástalanok száma
Az idei harmadik negyedévben 3,8 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a 2017 azonos időszakában mért 4 százalékról – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Míg Budapesten fél százalékponttal emelkedett a munkanélküliek aránya, addig a Dél-Dunántúlon 2, Észak-Magyarországon pedig
1 százalékkal csökkent a ráta. A végzettség szerinti besorolásban esést láthatunk, csak a felsőfokú végzettségűek körében emelkedett a mutató. A KSH jelentése szerint a foglalkoztatottak száma 36 ezerrel, 4 millió 487 ezerre nőtt, a 15–64 évesek rátája elérte a 69,5 százalékot. Az elsődleges munkaerőpiacon 97 ezerrel többen dolgoznak, a közmunkások száma 54 ezerrel csökkent.
A kormány célja, hogy az elkövetkező időszakban az országban meglévő munkaerő-tartalékot, az inaktívakat, a közfoglalkoztatottakat és a munkanélkülieket minél nagyobb számban támogassa a munkaerőpiacra történő visszatérésben – mondta a KSH adataira reagálva Varga Mihály pénzügyminiszter. A munkaügyi hivatalok átalakítása, az elhelyezkedési juttatás megduplázása, a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése, a nők rugalmas foglalkoztatásának támogatása, a célzott adóügyi intézkedések és a bértárgyalások is a foglalkoztatás további bővülését segíthetik. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: 2010 óta 777 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a hazai versenyszférában 654 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc évvel ezelőtt.
A munkanélküliség minimális emelkedése a közfoglalkoztatottak gyors leépítésének tudható be – értékelte a KSH adatait Horváth András, a Takarékbank elemzője. Az oktatásnak továbbra is kiemelt szerepe lehet, ugyanis a közmunkások elsősorban így terelhetők az elsődleges munkaerőpiac irányába. Akár jelentősen, 4-5 százalékkal is javítható a foglalkoztatottság, ami 250-300 ezer betöltött munkahelyet jelent, Magyarország munkaerő-tartaléka csaknem félmilliós. Horváth András kifejtette: a képzett munkavállalók hiánya ugyan tovább lassítja a bővülést, ám a termelékenység javítására sarkallja a vállalatokat, ami kedvezően hathat a bérekre és a GDP-növekedésre.
