A kisboltosok torkán jövőre szorulhat a hurok
A 2022-ig szóló hatéves bérmegállapodás keretében a következő az első olyan év, hogy nincs meghatározott összeg a minimálbérre. Nem csekély a tét a kereskedelemben, hiszen ebben az ágazatban – a gépjárműjavítással együtt – több mint 550 ezren dolgoznak, ezen belül bő 360 ezren a kiskereskedelemben. A szakszervezetek igyekeznek minél nagyobb béremelést kiharcolni a multinacionális vállalatoknál, s rendszerint ezek a tárgyalások vannak a reflektorfényben, de addig csak vaktölténnyel tüzelnek, amíg kiindulópontként nem születik megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Tehát minden a VKF-en múlik, ott pedig az álláspontok egyelőre távol állnak egymástól, a munkaadói oldal 5 százalékos minimálbér-emelést javasolt, a munkavállalói oldal 13-15 százalékosat.
Sok még a kérdőjel, januárig is elhúzódhat az egyeztetés a 2019-es minimálbérről – mondta a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Hangsúlyozta, hogy minél nagyobb az emelés mértéke, annál nehezebb lesz a magasabb bért kigazdálkodniuk a kis- és középvállalkozásoknak, hiszen jelentős részüknek már a mostani szint kitermelése is komoly gondot okoz. Az OKSZ főtitkára felhívta a figyelmet, hogy a kiskereskedelemben 65 ezer bolti eladó dolgozik 5–50 főt foglalkoztató vállalkozásnál, 50–249 fősnél 16 ezer, 250 fő felettinél pedig 63 ezer. A bruttó 219 ezer forint ágazati átlagbért az 50–249 fős üzletek munkavállalói kapják. Míg a 250 fő felettieknél bruttó 250 ezer forint az átlag, addig az 50 fő alattiaknál mindössze bruttó 190 ezret keresnek általánosságban. Vámos György szerint ezek a számok is azt mutatják, hogy a minimálbér-emelés kapcsán nem a multikon van a hangsúly, nem szabad megfeledkezni a jelentős hányadot képviselő, eleve nehéz helyzetben lévő kisboltokról – nyomatékosította a kereskedelmi társaságok szövetségének főtitkára.
A kereskedelmi láncoknál a szakszervezetek legalább 15-20 ezer forint bérelőnyt igyekeznek kiharcolni a garantált bérminimummal szemben, ami jelenleg 180 500 forint. Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke lapunknak kiemelte: ha a VKF-ülések december 5-6-ig eredménnyel járnak, akkor jó eséllyel még az év végi ünnepek előtt megszülethet a megállapodás. Az eddigi tapasztalatokat úgy összegezte, hogy a barkácsláncokkal hatékonyabb az együttműködés, mint az élelmiszer-kiskereskedő áruházakkal. A KASZ elnöke szerint irányadó lehet, hogy akad olyan lánc, ahol már az idén bruttó 210 ezer forint volt a kezdőbér, ráadásul 13. havi fizetéssel is számolhatnak a dolgozók. Karsai Zoltán úgy látja, 9-10 százalékos bérminimum-emelésre mindenképpen szükség van, ez bruttó 196-198 ezer forintos összeget feltételez.
