A piacok a félidős amerikai választásra figyelnek
Ma teszi közzé a külkereskedelmi termékforgalom augusztusi részletes adatait második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a mérleg szeptemberi alakulásáról pedig pénteken kaphatunk információkat. A lakásépítések és építési engedélyek első három negyedévi adatait kedden közli a KSH, szerdán a kiskereskedelem szeptemberi adatait hozza nyilvánosságra első becslése alapján a hivatal. Csütörtökön érkeznek a szeptemberi ipari termelési adatok, valamint a fogyasztói árindex októberi alakulását is megismerhetjük, ami különösen fontos a monetáris politika alakulása szempontjából.
Az OTP szakértői úgy vélik, hogy októberben 3,7 százalékra gyorsulhatott az éves árnövekedés mértéke. „Az elmúlt hónapok gyors inflációemelkedésének hátterében elsősorban a szezonális élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése állt, és ezek a tényezők az októberi inflációt is érdemben befolyásolták. A gazdaság alapfolyamatait jobban megragadó, az említett volatilis áralakulású termékektől és a hatósági intézkedések hatásaitól szűrt inflációs mutatónk szeptemberben 2,5 százalékon állt, és várakozásunk szerint ez októberben is hasonlóan alakul majd – véli Eppich Győző, az OTP makrogazdasági elemzője. – A jegybank a kommunikációjában az elmúlt hónapokban inkább a maginflációs folyamatokra helyezte a hangsúlyt, átmenetinek tekintve a magasabb infláció okozóit, ezért nem számítunk arra, hogy a bejövő adat – a várható további emelkedés ellenére – változást hozna a monetáris politika irányultságában” – tette hozzá a szakértő.
Pénteken a kereskedelmi szálláshelyek szeptemberi forgalmi adatait közli a KSH, de aznap képet kaphatunk az államháztartás központi alrendszerének első tíz havi alakulásáról is.
A nemzetközi színtéren a legfontosabb, és előreláthatóan piaci volatilitást hozó esemény az amerikai félidős választás lesz. Kedden 35 szenátori helyről (a száztagú szenátusból), a teljes képviselőházról (435 tag) és 39 szövetségi állam kormányzójáról döntenek majd.

A korábbi félidős választások tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányzópárt ilyenkor veszíteni szokott szenátusi helyeiből, ami azért különösen fontos most, mert a két nagy párt között 51-49 a képviselők aránya a republikánusok javára, így a demokratákat csupán két szék választja el a szenátusi többségtől – mondta Váradi Beáta, az OTP elemzője. A helyzetet valamelyest árnyalja, hogy az újraválasztandó 35 székből csupán kilencben ül republikánus képviselő, így a demokratáknak elméletben több a veszítenivalójuk. A legfrissebb előrejelzések nagyon szoros végeredményt jósolnak, ezért nem zárható ki, hogy a Trump döntéseit támogató szenátusi többség – hacsak egy hajszállal is, de – elvész. Ez a Trump-éra legfontosabb intézkedései között számontartott kereskedelempolitikát kevéssé befolyásolhatná ugyan, azonban jelentős változásokat hozhatna a költségvetést érintő kérdésekben, és felgyorsíthatná az elnökválasztás visszásságaival kapcsolatos vizsgálatokat – tette hozzá a szakértő.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható


