Az áfacsökkentés jövőre kisöpörheti az UHT-importot

Örömteli, hogy a magyar tejtermelők az uniós tejkvóta 2015. áprilisi megszüntetése utáni válságos időszakból már kilábaltak, és a keresleti piac lehetőséget ad a fejlődésre – mondta a hazai tejágazat lehetőségeit értékelő előadásában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. A világpiac ugyanakkor kicsit megbolondult – fogalmazott, a tejfehérje- és tejzsírárak között kialakult történelmi különbségre utalva.

A magyar termelők helyzetét meghatározza – ahogyan azt Harcz Zoltán, a konferenciát szervező Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója bevezetőjében elmondta –, hogy a tej felvásárlási ára az elmúlt húsz hónapban nem ment a literenkénti 90 forint alá. Ez Feldman Zsolt szerint ugyan biztonsági zónát jelent a termelőknek, de az elgondolkodtató, hogy eközben a környező országok tejesgazdái jobb helyzetbe kerültek, és a magyar felvásárlási ár a régióban a legalacsonyabb.

Eredménynek nevezte az államtitkár a tehénállomány megőrzését, ami annak is köszönhető, hogy a literenkénti 22-24 forintos támogatás az EU-n belül a legmagasabbak közé tartozik. Az elmúlt években nőtt a tejtermelés, ami mögött komoly hozamnövekedés áll: 2012 és 2017 között mintegy 10 százalékos volt az egy tehénre jutó tejtermelés emelkedése.

A magyarországi tejtermeléshez hasonlóan koncentrált a feldolgozás is: nyolc cég adja a tej- és tejtermék-kibocsátás háromnegyedét. Az ágazat helyzetén sokat javított a tavaly januári áfacsökkentés, amikor a friss tej forgalmi adója csökkent 5 százalékra, és az államtitkár biztos benne, hogy a jövő januártól a folyadéktej-forgalom döntő részét adó UHT- és ESL-tejekre vonatkozó áfacsökkentés is pozitív folyamatokat generál. Az egyik ilyen például, hogy várakozásai szerint az import UHT-tejek kiszorulnak majd a magyar piacról. A jelenleg az uniós átlagnak megfelelő magyar tejfogyasztás is növekedhet. Különösen nagy tartalék van a vaj- és sajtpiacban, itt ugyanis a hazai fogyasztás a németországi ötöde, harmada.

A tejpiac stabilitásának erősítéséhez szükség van a kötelező, hosszú távú szerződések elterjedésére, és feladatuk a piaci ciklikusság tompítása, a hazai tejtermékek arányának növelése a belföldi piacon, és a beltartalom javítása – mondta Harcz Zoltán. Változtatniuk kellene azon is, hogy az export zöme nyerstej, az import pedig késztermék, így a külkereskedelmi mérleg negatív.

A népességnövekedés miatt a következő években jelentősen emelkedni fog a hús- és a tejfogyasztás is, ezzel együtt pedig nő a takarmánygyártás, ami világszinten a 2016-os 1 milliárd tonna után idén várhatóan eléri az 1,1 milliárd tonnát – mondta előadásában Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. A GMO-mentes takarmányozással kapcsolatban pedig úgy vélekedett, hogy illúzió a magyar állattenyésztés által felhasznált összes génmódosított szója kiváltása.

KSH-adatfelvétel az egyéni gazdaságokról

November 15-étől egy hónapon át Egyéni gazdaságok decemberi összeírása, 2018 elnevezéssel végez mezőgazdaságiadat-gyűjtést 106 ezer háztartásban a KSH. Az adatfelvétel a szántóföldi növények, a zöldségfélék termesztésére és felhasználására, a szántóként használt, üvegház és fóliasátor alatti területek hasznosítására, a szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint az agrotechnikára terjed ki – közölte a hivatal. Az állattenyésztésben számba veszi a főbb haszonállatfajokat, az állati termékek termelését, valamint felméri a mezőgazdasági tevékenység munkaerő-szükségletét és a mezőgazdasági tevékenységet segítő beruházásokat.