Az új versenyképességi intézkedések miatt késhet a végső bejelentés

A magyarországi versenyképességi fordulat előmozdítására alkottuk meg a 180 pontból álló csomagot, amelynek minden fejezetét új javaslatokkal, összesen 300 pontra egészítettük ki – válaszolt a Világgazdaságnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya. Információink szerint hamarosan elfogadhatják az ország versenyképességi stratégiáját, a végleges terveket pedig valószínűleg még az idén nyilvánosságra hozzák. A már várt bejelentés egyebek között azért csúszhatott meg, mert a végső csomagba további programpontokat építettek, ugyanakkor az intézkedések megvalósítását már elkezdte a kormány. A cél az, hogy az EU-ban 2030-ra Magyarországon legyen a legjobb élni.

A Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak (NVT) kellett összeállítania a kormány elé terjeszthető javaslatot, majd az NVT tagjainak pontjai alapján a Pénzügyminisztérium szintetizálja a tervezetet, amely ezután kerülhet a kabinet elé. Az eredeti ütemterv szerint már nyár végére összesíteni kellett volna a javaslatokat, egy későbbi sajtóinformáció szerint pedig októberre tervezték az intézkedések nyilvánosságra hozatalát. Több tényező is megnyújtja a versenyképességi tanács és a pénzügyi tárca munkáját. Ezek egyike, hogy az MNB a korábbi, 180 pontos javaslata mellé újabb 120 pontot alkotott október közepére, így már 300 ponttal kell dolgozni a Pénzügyminisztériumban. Lényeges továbbá, hogy Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője szeptemberben 279 programpontról beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság éves vándorgyűlésén, vagyis igen sok programpontot kell egyeztetnie a pénzügyi tárcának.

Ám miközben a hivatalos bejelentésre még várni kell, a javaslatok megvalósításába belevágott a kormány, így például az ITM vezetői számos együttműködési megállapodást kötöttek szakmai szervezetekkel. Ezek közül kiemelkedik az 5G-koalíció, amely az ipar 4.0, vagyis az automatizációra és robotizációra épülő gazdaság alapvető, elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztése. Az MNB 180 pontja kevés hagyományos értelemben vett infrastruktúra-beruházást tartalmazott, így lehetséges, hogy a jegybank éppen ilyen típusú intézkedésekkel egészíthette ki 300 pontosra bővült javaslatcsomagját. Matolcsy György, az MNB elnöke már szeptemberben arról beszélt, hogy Magyarországon két régiós nagyváros kiépítésére van szükség, és Budapest mellett Debrecen lehet az a település, amely infrastruktúra-fejlesztésekkel a kelet-európai régióban is meghatározó központtá nőhet.