Éves mélypontjára esett tegnapra a a legismertebb az 5600 dolláros árfolyam alá csúszott. A jegyzés tavaly december óta gyengül, nyár eleje óta azonban stabilan tartotta magát az 5800 dolláros szint fölött. A legnagyobb kapitalizációjú valuta magával rántotta a piacot, a vezető digitális eszközök 6-12 százalékos veszteséget könyveltek el egy napon belül, a hétnapos veszteség átlagosan 10-25 százalékos. Szerdáról csütörtökre virradóra csaknem 20 milliárd dollárnyi tőke tűnt el a kriptopiacról.
Az elemzők találgatnak, mi állhat a zuhanás hátterében, vélhetően egy nagybefektető szállt ki a bitcoin piacáról, ez okozta az árfolyamok meredek esését. Maga az esés ténye azonban keveseket lepett meg, a legtöbb szakértő szerint még jövőre is kitart a medvepiac, már ha egyáltalán elindulnak az árfolyamok felfelé. Pedig lenne minek örülniük a befektetőknek, a közelmúltban két olyan helyről érkezett pozitív vélemény a valutákkal kapcsolatban, amely a hagyományos eszközökbe fektető piaci szereplőknek is mérvadó: először a Morgan Stanley, majd az IMF szólt elismerően a digitális pénzekről.
A Morgan Stanley november eleji elemzése meglepően optimistán fogalmaz: az intézményi befektetők körében egyre nagyobb érdeklődést tapasztalnak a digitális eszközök iránt, olyannyira, hogy már befektetési eszköznek minősíti őket a bank. A bitcoinbefektetések 48 százaléka már befektetési alapoktól érkezik, igaz, jobbára a magas kockázatot kereső hedge fundoktól. Az elemzők jó jelnek veszik, hogy az idén csökkent a valutákkal kapcsolatos bizonytalanság:
egyre kevesebb kriptotőzsdét törnek fel, csökkent a hamis érmekibocsátások (ICO) száma, és mérséklődik a piaci volatilitás. A kockázatok közt viszont még hangsúlyos elem a kereskedés szabályozatlansága, a bányászat magas energiaköltsége és a szabályozott letétkezelés hiánya.
A Morgan Stanley ugyanakkor felhívta a figyelmet a stablecoinok térnyerésére. Ezen stabil valuták árfolyama valamely fiat pénzhez (például a dollárhoz) vagy egyéb értékálló eszközhöz van kötve, így a volatilitása minimális. Az elemzők azonban úgy vélték: ennek a struktúrának is csak akkor van hosszú távon létjogosultsága, ha az adott valuta alacsony tranzakciós költséggel, magas szintű átláthatósággal és szabályozással is rendelkezik.
Christine Lagarde még tovább ment, kijelentette: a nemzeti kormányoknak el kellene gondolkodniuk saját kriptovaluta bevezetésén. Az IMF feje egy hétközi szingapúri konferencián úgy fogalmazott: rohamosan nő a nem pénzalapú tranzakciók száma, a jegybankoknak pedig a folyamat élére kellene állniuk.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
