A gazdaságpolitikának kulcsszerepe van a gazdaságpolitikai fordulatban – mondta Balatoni András. Hatalmas tartalékok vannak a kkv-szektorban, amit ki kell aknázni. Szükséges egy második adóreform, egy hatékony állam és infrastruktúra.
A belső megtakarítások is elengedhetetlen feltételei a tartós növekedésnek.
Ezekkel 2030-ra megközelíthetjük Ausztria fejlettségi szintjét.
Magyarország tartós növekedésének kulcsa a közepes fejlettségűek csapdájából való kitörésben keresendő – írják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdászai a Növekedési Jelentésben. A korábbi felzárkózási célok a kínálati oldalról közelítették meg a kérdést, míg most a keresleti oldalt is felhasználva egy holisztikus megközelítést alkalmazunk.
Az extenzív növekedési pályáról intenzívre kell átállni, a foglalkoztatás nem bővíthető már sokáig, a tőkeintenzív, termelékenységnővelő irányba kellene elmozdulni.
A sikeres versenyképességi fordulat alapja a globális gazdaságot formáló megatrendek átfogó ismerete, amelyek belépési pontokat jelenthetnek hazánknak. Sikeres felzárkózásként a korábbi évtizedekben tőkeintenzív fejlődéseket láthattunk, így Magyarországon is ezt lenne célszerű megvalósítani.
Amennyiben a reformok nem valósulnak meg, a teljes tényezőtermelékenység a közepes csapdájúak szintjén marad. A beruházási rátát legalább 25 százalékos szinten kell stabilizálni, és a teljes foglalkoztatottságot is fenn kell tartani ezzel párhuzamosan.
A reformpályán is elérhető az egyensúlyi költségvetés, vagyis nem az államnak kell finanszíroznia a fejlődést, a bankszektornak jelentős lehetősége van erre. Fontos, hogy a megtakarításokat becsatornázzák a reálgazdaságba és ne fogyasztásra menjen el.
Három fontos mechanizmust azonosítottunk, ami biztosítja a fenntartható növekedést: a kkv-k mérethatékonysága, a hatékony állam és a demográfia – fejtette ki Balatoni András.
A kkv-knak hat százalékos növekedési pályát kellene befutni, és így a nagyvállalatok 2 százalékos növekedése is elegendő a felzárkózáshoz. A méretgazdaságosságból kifolyólag a kisvállalatok termelékenységi többlete 80 százalék, míg a középvállalatoknál 230 százalék, vagyis fúziókkal jelentős termelékenységjavulás érhető el.
