Felfelé módosította 2018-ra vonatkozó GDP-előrejelzését a Commerzbank

Októberi előrejelzéséhez képest 0,3 százalékponttal 4,6 százalékra növelte a 2018-as magyarországi GDP-növekedési előrejelzését a Commerzbank – derült ki a hitelintézet elemzéséből, amelyet a Világgazdaságnak is eljuttatott. A prognózis 2017 azonos időszakához képest 4,5 százalékos növekedést feltételez a tavalyi utolsó negyedévre. Az elemzésben hangsúlyozzák: a magyarországi beszerzésimenedzser-index a legmagasabb a kelet-közép-európai régióban, és a harmadik negyedéves növekedési adat is kellemes meglepetés volt: negyedéves alapon 1,2 százalékkal bővült a gazdaság a július–szeptemberi időszakban.

(Az indexről külön cikkünk az 5. oldalon.)

A magyar gazdaságnak négy fő mozgatórugója volt 2018-ban: ezek az uniós források, a nagy autógyártók kapacitásbővítése, a minimálbér-emelés és a laza monetáris politika által hajtott lakossági fogyasztás, végül a társasági adó csökkentése 9 százalékra. Ezek közül is kiemelkedik az uniós pénzek gyors felhasználása, mivel a források többségét a kormány már szétosztotta, bár a kifizetés még nem minden esetben történt meg. Így viszont az idén kevésbé hajthatja a gazdaságot az uniós pénz. A Commerzbank szakértői hozzáfűzték: a 2021–27-es uniós költségvetési időszakban jelentősen csökkennek a források, tehát hosszú távon a gazdaságtámogató erejük sem lehet olyan nagy, mint korábban. A németországi gazdasági növekedés érezhetően lassul, ami kedvezőtlenül érinti Magyarországot. Emiatt, bár az idén is erős maradhat a GDP növekedése, a dinamikájából veszíthet, és 3 százalék közelébe mérséklődhet. Az elemzők szerint a gazdaság teljesítménye hosszú távon átlagosan 2,5 százalékkal emelkedhet.

A forint árfolyamának nem várt leértékelődése és a magas üzemanyagárak emelik az inflációs várakozásokat, a fogyasztói árindex átlépte a 3,5 százalékot szeptemberben és októberben is – mutatnak rá a monetáris politikára vonatkozó előrejelzésükben a Commerzbank szakértői. A maginfláció ugyanakkor jóval a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakult. A fogyasztói árindex annak ellenére ugrott meg, hogy az euróövezetben mért drágulás hirtelen emelkedésnek indult volna, vagyis nem a külső környezet felel a magas inflációs adatért. A maginflációs várakozások továbbra is alacsonyak, a fő mutató prognózisát az októberi 2,8 százalékról 3,2 százalékra emelték a szakértők, de ez elsősorban az őszi magas árindexnek tudható be. A várhatóan stabil forintárfolyam és a GDP-növekedés mérséklődése is segíthet abban, hogy akár a cél alatt alakuljon az infláció. A hitelintézet elemzői szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a várakozásainál magasabb infláció miatt változtatott a monetáris eszközein, s ezzel csökkent a forint sérülékenysége. Az MNB iránymutatása szerint nem marad sokáig ultralaza a monetáris politika, a szakértők arra számítanak, hogy 2019 végére már semleges lehet a környezet. Már a normalizáció első jelei a devizakamatcsere-ügyletek és a jelzáloglevél-vásárlási program kivezetése, de a Commerzbank elemzői ebben az évben még nem számítanak kamatemelésre Magyarországon.