Megérte kivárni a gabonapiacon

A hazai növénytermesztésben már tapasztalható a vetésszerkezet-váltás, amit jelez, hogy csökken az őszi kalászosok vetésterülete – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ez abból következik, hogy a 2015 és 2017 közötti három év a termelők jelentős részének veszteséget hozott. Tavaly nagyobb mértékben emelkedtek az árak, amit viszont csak azok tudtak megfelelő mértékben kihasználni, akik kivártak, és jó időben értékesítették terményüket.

Az áremelkedést a GOSZ-elnök szerint nem spekuláció okozta – szemben 2012-vel, amikor szintén magas gabonapiaci árakat lehetett tapasztalni –, hanem az, hogy egyes régiókban jelentős terméskiesések voltak az időjárás miatt, és hosszú idő óta tavaly fordult elő először, hogy csökkentek az átmenő készletek. Ezért az is valószínűsíthető – tette hozzá –, hogy az árak a mostaniakat megelőzőknél magasabb szinten stabilizálódnak.

A tavalyi év nemcsak az áremelkedésről, hanem a különleges időjárási körülményekről is szólt. Az első negyedév rendkívül csapadékos volt, az átázott talajon csak két hét lemaradással kezdhették meg a tavaszi munkákat. A lemaradást azonban a növények fejlődése hamar behozta az április–májusi hőhullám miatt, sőt, a gyors érés miatt – amely negatívan hatott a terméshozamokra – a szokásosnál két héttel korábban kezdődött az aratás. Az ősziek betakarítását egy hónappal előbb kellett megkezdeni, terméseredményükön azonban a nyári aratás utáni csapadékok sokat javítottak.

Petőházi Tamás szerint kiemelten fontos, hogy a gabonatermelők a következő években jelentősen, akár két-három tonnával is növeljék egy hektárra jutó átlagtermésüket, ezzel hektáronkénti 100-150 ezer forinttal nagyobb lenne az árbevételük. Ehhez az adottságoknak megfelelő gazdálkodásra, fajtaváltásra és új technológiák bevezetésére van szükség. A termésátlagok ilyen mértékű növelése a GOSZ-elnök szerint egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott elképzelés, hiszen a magyar növénytermesztők mintegy 10 százaléka már ezen a szinten gazdálkodik. Mint mondta, az ugrásszerű javulásra az ukrán és az orosz gabonatermelők erősödése miatt is égető szükség van. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy bár a legegyszerűbb precíziós technológiák alkalmazása már elterjedt, a kulcs ezek rendszerbe állítása és bekapcsolása az agrárdigitalizációs folyamatba. A digitalizáció a növénytermesztésben is elkerülhetetlen az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt – mondta. Ahhoz viszont, hogy ezeket a technológiákat megfelelően tudják használni, képzett munkaerőre van szükség, ezenkívül lépést kell tartani a növekvő bérekkel, mert a mezőgazdaságban dolgozó gépkezelők más ágazatokban is keresettek.