Éves csúcsára ralizott tegnap a Brent árfolyama: a kínai olajimport 4,8 százalékos növekedéséről szóló hírek 64,8 dollárra repítették a jegyzést. A világ legnagyobb olajimportőrének napi behozatala januárban átlagosan 10,3 millió hordó volt. A ralit az is fűtötte, hogy a befektetők a kínai–amerikai kereskedelmi háború enyhülésében, de legalább a március 1-jéig tartó átmeneti időszak meghosszabbításában bíznak. A piac jó hangulatát az sem tudta elrontani, hogy az amerikai olajkészletek bőven a várakozás fölött, 3,6 millió hordóval nőttek a február 8-ig tartó héten.
Az Energiainformációs Ügynökség adatai szerint az amerikai kitermelés továbbra is történelmi csúcsán, napi 11,9 millió hordón áll.
A szakértők nem túl optimisták, a legtöbb előrejelzés szerint sem az idén, sem jövőre nem lesz érdemi emelkedés a kurzusban. A Goldman Sachs friss tanulmányában 62,5 dolláros Brent-árat vár év végére, a Bank of America 70 dollárra számít, ám ha a világgazdaság számottevően lelassul az idén, akár 35 dollárig eshet a jegyzés. A Reuters elemzői konszenzusa szerint a következő három évben az átlagár beragadhat 65 és 70 dollár közé.
A Nemzetközi Energiaügynökség is jelentést adott ki a héten. A szervezet közölte:
az idén csökkenhet a kereslet a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamaiból származó olajra, de nőhet a kartellen kívüli államok termékeire.
Az év végén napi 30,7 millió hordónyi OPEC-olajra lehet szükséglet a korábban becsült 31,6 millió helyett, míg az egyéb államok olajára vonatkozó kereslet napi 1,8 millió hordóval nőhet 1,6 millió helyett. A kartell az év végéig hatályban tartja a napi 800 ezer hordós kitermeléscsökkentést, a venezuelai pedig tovább zuhan, de mindezt ellensúlyozza az amerikai kitermelés gyors növekedése. Épp ezért a venezuelai olajszankcióknak nem lesz érdemi hatásuk az árfolyamra, míg az iráni szankciókat a piac már beárazta.
Annak viszont lehet hatása, hogy Szaúd-Arábia, az OPEC vezető állama és legnagyobb exportőre bejelentette: globális olaj- és gázkutató hálózatot állít fel.
A Saudi Aramco nemzeti olajvállalat eddig nem igazán fordított figyelmet a külföldi forrásokra, a szaúdi olajmezőkre hagyatkozott. Khalid al-Falih energiaminiszter szerint viszont a Saudi Aramcónak globális energetikai céggé kell válnia, mint amilyen a Royal Dutch Shell vagy az ExxonMobil, de eddig egyedül Ausztráliát nevezte meg lehetséges kutatási helyszínként. Érdekesség, hogy az állam újra érdemben fektet be az olaj- és gáziparba: Mohamed bin Szalmán, a királyság de facto uralkodója az elmúlt években számos projektet indított és karolt fel, amelyek lényege az volt, hogy felkészítsék az országot az olajkorszak utáni időkre.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
