Magyarországnak tovább kell javítania a versenyképességét, hogy az életszínvonal a feszített mellett is megközelíthesse az európai átlagot – derült ki az Európai Bizottság országjelentéséből. Az uniós testület szerint többletmunkaerő híján a növekedés főként a termelékenység növelésével tartható fenn, de a lehetséges bővülés így is 2,5 százalék közelébe süllyedhet a 3,5 százalék körüli szintről. A jelentés szerint a 2 százalékon álló GDP-arányos költségvetési hiányt is csökkenteni kellene, hogy ne emelkedjen ismét a bruttó adósságráta. A bizottság szerint bár vannak biztató részeredmények, Magyarország csak korlátozottan hajtotta végre az Európai Tanács által kiadott országspecifikus ajánlásokat.
A tegnapi tájékoztatás után a kormánynak április közepéig kell előállnia újabb reform- és konvergenciaprogrammal és középtávú költségvetési tervvel, amelynek alapján újabb ajánlásokat kaphat az uniós intézményrendszertől. A költségvetési kiigazítás szerkezete kapcsán az Európai Bizottság nyomatékosította, hogy egészségügyi célokra, illetve kutatás-fejlesztésre a mostaninál többet kellene fordítani, a hazai oktatásra fordított kiadások viszont számottevően nem térnek el a régiós átlagtól. A bizottság a versenyszféra hatékonyságnövelése mellett az állami szektor kapcsán a bürokrácia további csökkentésére is kitért, mint ahogy a közbeszerzéseknél a verseny és az átláthatóság növelésének is nyomatékot adott.
Az Eurobarométer jelentése szerint a magyarok 60 százaléka érez kötődést az Európai Unióhoz, ez az arány négy százalékponttal magasabb a tagállami átlagnál. A sor élén Luxemburg áll (74 százalék), megelőzve Németországot (71) és Lengyelországot (70). Eközben az egyik legeuroszkeptikusabb EU-tagállam Csehország, 29 százalékkal. A felmérés szerint az unió imázsát leginkább a schengeni határokon belüli szabad utazás, tanulás és munkavállalás erősíti. A 28 tagállamban átlagosan 53 százaléknyian gondolkodnak így, míg a magyaroknak a 42 százaléka. Uniós és magyar szemszögből is a bevándorlás a közösség legnagyobb problémája, erre a hazai válaszadók 54 százaléka szavazott, az uniós átlag 40 százalék. Magyarországon a lakosság az egészségügyi és szociális biztonságot tartja a legnagyobb problémának (40 százalék), amit az áremelkedések miatti nehezebb megélhetés (29) és a bevándorlás (21) követ.
Svédország és Portugália kivételével az összes tagállam szerint a bevándorlás az EU fő problémája, de abban jelentősek a nézetkülönbségek, hogy az egyes országoknak kell-e segíteniük a menekülteket. A svédek 94 százaléka szerint igen, a hollandoknál és a dánoknál ez az arány 88, illetve 87 százalék. A magyar válaszadók 31 százaléka szerint kell segíteni, ennél kevesebben csak Szlovákiában (30), Bulgáriában (27) és Csehországban (20) gondolkodnak így. Az unió polgárainak 86 százaléka, a magyaroknak a 95 százaléka sürget további lépéseket a szabálytalan bevándorlás elleni küzdelemben.
További részletek a csütörtöki Világgazdaságban
