Magyar gazdaság

Hitelfelvétel is kell Budapest működéséhez

Száztízmilliárd jut az idei évben a fővárosi beruházásokra.

A Fővárosi Közgyűlés holnap tárgyalja – és minden bizonnyal el is fogadja – Budapest idei költségvetésének tervezetét.

A javaslat szerint a város az idén 266,0 milliárd forint bevétellel és 380,0 milliárd forint kiadással számolhat, a finanszírozási hiány 114 milliárd forint lesz.

A tervezet szerint a hiányt három forrásból fedezik: 25,3 milliárdot az előző évek maradványaiból, 66,7 milliárd forintot új hitelek felvételéből, további 27,9 milliárdot pedig a meglévő befektetések értékesítéséből teremtenek elő.

Annak ellenére, hogy a konjunktúra csúcsán van a magyar gazdaság, a költségvetési előterjesztés a kockázatok részletezésével indul: a 2017 óta tartó béremelkedéssel lépést kell tartaniuk az önkormányzati cégeknek is a munkaerő magtartása érdekében, ami növeli a működési kiadásokat. Jelentős többletkiadással jár a 3-as metró pótlása is, és a korábbi 5-ről 10 milliárd forintra nő a főváros által fizetendő szolidaritási adó. A kiadásokat részben ellensúlyozza az iparűzési adó 15,7 milliárd forintos többlete, ám még ez is kevés a működési bevételek és kiadások kiegyensúlyozásához – ezért van szükség 25 milliárd forintnyi pénzmaradvány felhasználására.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Mivel ma már a működési egyenleg sem pozitív, nem meglepő módon a fejlesztések egy részéhez a költségvetési és uniós forrásokon túl szükség van hitelfelvételre.

A legnagyobb felújítási tétel az M3-as metró renoválása. Bár az állami költségvetés 217,5 milliárd forintos támogatást nyújt, ám ez az egyik legnagyobb költségvetési kockázat, mivel a költségek további emelkedésére nincs már fedezete Budapestnek.

A közösségi közlekedésben a kedvezményes árú utazások után kapott állami támogatás sem fedezi a tényleges költségeket, mivel a főváros lakossága elöregszik, és a finanszírozási olló egyre tágabbra nyílik.

A főváros gazdálkodási feltételei az elmúlt években jelentősen átalakultak: a város működésének finanszírozása és a fejlesztések megvalósítása ma már csak a kormánnyal szoros együttműködésben lehetséges – szögezi le az előterjesztés. Az önkormányzat legnagyobb saját bevétele az iparűzési adó, ebből idén a tavalyinál 11,1 százalékkal több, 155 milliárd forint jut a Fővárosi Önkormányzatnak, a kerületek további 132 milliárd forinton osztoznak.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek