Húsra és sörre költöttünk a legtöbbet
Élelmiszerre 1835 milliárd forintot költött tavaly a lakosság, háztartási vegyi árura és szépségápolási termékekre pedig 448 milliárdot, az előbbi 7, az utóbbi 8 százalékos növekedés az előző évhez képest – közölte a Világgazdaság érdeklődésére kiskereskedelmi indexének éves adatait a Nielsen. A piackutató tájékoztatásából kiderült, hogy a teljes élelmiszer-forgalom 38 százalékáért az öt legnagyobb kategória értékesítése felelt. A múlt évben a bevásárlások során a legtöbbet, 292 milliárd forintot feldolgozott húsra szántunk, a sonka, a szalámi és a virsli iránti növekvő kereslet révén 6 százalékkal nőtt a húskészítmények forgalma. A nemzetközi trendeknek megfelelően hazánkban is sörforradalom zajlik, ami magával hozza a prémium- és szuper prémium, illetve az ízesített és az alkoholmentes termékek robbanásszerű növekedését. Mindez azt eredményezte, hogy a kiskereskedelmi sörértékesítés tavaly 11 százalékkal 150 milliárd forint fölé ugrott. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a sajtokat találjuk, amelyek forgalma 5 százalékkal 102 milliárd forintra nőtt. A negyedik és az ötödik helyen erőteljes növekedéssel biztosította pozícióját a szénsavas üdítőital és az ásványvíz, az előbbire 12, az utóbbira 10 százalékkal fordított többet a lakosság. Alighanem mindkét kategória szárnyalásához hozzájárult a meleg nyár – emlékezhetünk, tavaly többször is hőségriadót rendelt el az országos tiszti főorvos.
A Nielsen felmérése szerint az üzlettípusokat tekintve meglehetősen koncentrált az élelmiszer-kiskereskedelem: a szuper- és hipermarketekben realizálódik a forgalom bő kétharmada: 43 százalékpontot a 400–2500 négyzetméteres, 25 százalékpontot pedig a 2500 négyzetméter feletti boltok értek el.
A háztartási vegyi áruk szépségápolási termékekkel kiegészülő palettáján az öt legnagyobb értékesítést generáló kategória a 448 milliárd forintos forgalom harmadát adja. A mosószer 11 százalékkal 47 milliárd forintra lépve erősítette meg pozícióját az élen, vécépapírra 37 milliárdot költöttünk, 8 százalékkal többet, mint 2017-ben.
A harmadik hely a 7 százalékkal
23 milliárd forintra erősödő öblítőé, amelyet szorosan követ a tusfürdő- (22 milliárd) és a pelenkapiac
(21 milliárd). Az előbbi 9, az utóbbi 5 százalékos forgalombővülésnek felel meg a bázisév értékesítési adataihoz képest. A bolttípusok terén ezekben a szegmensekben egészen más az elosztás: a költések 40 százaléka a drogériák kasszáiban csapódik le, a 2500 négyzetméter feletti üzleteknek 26, a 400–2500 négyzetmétereseknek 21 százalékos szelet jut. Az ennél kisebb kereskedések a piac 16 százalékán osztoznak.
