Tovább zakatolhatott a magyar gazdaság
A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint tavaly 4,7 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság, a negyedik negyedévben 4,5 százalékkal emelkedhetett a GDP az előző év azonos időszakához képest – a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli az első becslését. Az elemzői várakozások megegyeznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzésével, és enyhén, 0,1 százalékponttal magasabbak, mint a Pénzügyminisztérium prognózisa. Konszenzusunk szerint az idén 3,6 százalékkal emelkedhet a gazdaság teljesítménye 2018-hoz képest.
A negyedik negyedév növekedését elsősorban a bázishatás húzza le, a gazdaság legtöbb szektora kissé gyengébben teljesített, mint a harmadik negyedévben, az építőipar lendülete viszont megmaradt – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője ezt azzal egészítette ki, hogy a belföldi felhasználás erős bővülése miatt a külkereskedelem kifejezetten fékező hatással lehetett a GDP-növekedésre, amit a szárnyaló turizmus kompenzálhatott. Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője hozzáfűzte: a szolgáltatások húzhatták leginkább felfelé a magyar gazdaságot 2018 utolsó három hónapjában. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a magyar gazdaság 2018 harmadik negyedévében érhette el a csúcspontját, és a fő kérdés az, hogy az ipar utolsó háromhavi teljesítménye mennyire látszik meg a szektor hozzáadott értékében.
A belső kereslet idén is erős maradhat, a nettó export viszont 2020-ig inkább visszahúzza a gazdaság teljesítményét – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Németh Dávid arra számít, hogy a tavalyi alapfolyamatok idén is kitartanak, a beruházás és a belső fogyasztás lehet a gazdaság motorja, azonban ezek a szektorok valamivel kisebb mértékben bővülhetnek, az exportegyenleg viszont tovább romolhat. Kuti Ákos szerint idén az uniós források elköltése felfuthat, ami a beruházásokat támogathatja, azonban a nagyvállalati fejlesztések mérséklődhetnek. A kkv-hitelezés felfutása ellensúlyozhatja a nagy cégek beruházásainak csökkenését, azonban összességében a fejlesztések bővülésének dinamikája mérséklődhet. Az MKB Bank vezető elemzője hozzátette: az üzleti ciklus érett szakaszába lépett, a munkaerő-állomány elfogyott, és a gépi kapacitások kihasználtsága sem fokozható már érdemben, így a következő években a termelékenység lehet a gazdasági növekedés motorja. Halász Ágnes magyarázata szerint a kvázi teljes foglalkoztatottság elérése miatt az expanzív növekedést a termelékenység javulásának kell átvennie, azonban ez időigényes folyamat. Ugyan a járműipari kapacitások bővítése ellensúlyozza a kifutó uniós pénzeket, azonban a dekonjunkturális külső környezet miatt az exportkilátások romlanak, és a termelés a tervezettnél lassabban futhat fel. Az UniCredit vezető elemzője aláhúzta: a pénzügyi befektetések várhatóan tartósan negatív kamatkörnyezete miatt az ingatlanpiac továbbra is az első számú megtakarítási célpont lehet, így az építőipar a következő időszakban is a gazdaság egyik motorja maradhat.
