A diákok és a kismamák jelentik az utolsó tartalékot

Papp Zsolt | A foglalkoztatásban hét területen javasol átfogó változtatásokat a kormányzat felkérésére működő Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) javaslatait összefogó munkájában a Pénzügyminisztérium (PM). A foglalkoztatás a középkorúak esetében már megközelíti az uniós átlagot, ezért a többletmunkaerőt már csak a fiatalabb és az idősebb korosztályokból lehet bevonni a munkaerőpiacra. Ebből a megfontolásból növelnék a diákmunkát, ennek érdekében pedig a tanulmányaikat folytató fiatalok magánszemélyként vállalt munka után is megkapnák a teljes társadalombiztosítási járulékkedvezményt, hasonlóan ahhoz, ahogy a diákszövetkezeti munka teljes járulék- és szociális hozzájárulási adókedvezményt élvez. Az NVT a fiatal, kisgyermekes nők aktivitását is növelni szeretné, ennek érdekében két lépést javasol a pénzügyminisztériumi tanulmány. Egyfelől a nyolc általános elvégzéséhez és az érettségi megszerzéséhez, másfelől szakképzés igénybevételéhez segítenék ösztöndíjjal a fiatal anyákat. A kismamák az ösztöndíjon túl a gyermekmegőrzésben is kapnának segítséget – ennek jegyében bővítenék a bölcsődei férőhelyeket.

A munkaerő-tartalék egyik legnagyobb bázisa a több mint százezer közfoglalkoztatott, ám mind a mai napig nem készült egységes adatbázis ezekről az emberekről. Ezért a PM tervei szerint a foglalkoztatási hivatalnak fel kell mérnie a dolgozni kívánó közfoglalkoztatottak kompetenciáit, és a munkaadók igényeinek megfelelően kell meghatároznia a szükséges képzéseket, kiválasztania a kiközvetített munkaerőt, vagyis a jelenlegihez képest fejlesztenie kell a munkaügyi hivatalok ügyfél-orientáltságát. Az országban két területen – Szabolcsban és a Dél-Dunántúlon – magas még a munkanélküliség. Míg az előbbi már rendelkezik komoly infrastruktúrával, a dél-dunántúli régiónak nincs érdemi autópálya-kapcsolata. A PM szerint az M9-es autópálya megépítése a Kőszeg–Pécs–Szekszárd nyomvonalon 22-44 ezer fővel növelné a régió foglalkoztatottságát, ahogy ez történt az M1-es és az M3-as autópálya mentén.

Az MNB szerint a foglalkoztatás bővüléséhez legalább százezer külföldön dolgozó magyart kellene hazacsábítani – ennek egyik eszköze lenne a 9 százalékos szja bevezetése – így lehetne a munkaadói terhek növelése nélkül emelni a reálbéreket. De igazán unortodox lépések is előkerültek a jegybanki javaslatok közül: a nyugdíjkorhatár alatt, de nyugdíj mellett munkát vállalók esetében a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosa (évi 2,6 millió forint) felett szüneteltetnék a nyugdíj folyósítását – amitől a jegybank szakértői a nyugdíjasok munkaerőpiaci aktivitását várják. Az MNB rengeteg célzott munkáltatóijárulék-kedvezménnyel operálna, amivel növelné a foglalkoztatást.