A magyar gazdaság öt százalékkal nőtt tavaly

Mérséklődhet a GDP emelkedésének üteme az idén, az elemzők 3–4 négy százalék közötti dinamikát várnak, de a nettó export teljesítmény-visszahúzásának hatásaiban nem értenek egyet.

A z első becslésnél 0,1 százalékponttal gyorsabban, 4,9 százalékkal emelkedett a magyar GDP tavaly, a szezonálisan és naptárhatással igazított, kiegyenlített adat pedig 5 százalék lett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A negyedik negyedév eredményét is felfelé módosították a beérkező adatok, így 5,1 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal 2017 utolsó három hónapjához képest, a naptárhatással és szezonálisan igazított bővülés pedig 4,9 százalék volt, amivel negyedéves alapon 1 százalékos növekedést tudott felmutatni a magyar gazdaság. A KSH jelentése szerint az építőipar hozzáadott értéke 23, a mezőgazdaságé 5,3, a szolgáltatásoké 4,4, az iparé pedig 3,2 százalékkal nőtt 2018-ban.

Idén 4, jövőre pedig 3 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – prognosztizált Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hiába lök a dinamikán a családvédelmi akcióterv fiskális stimulusa, a bővülés mérséklődik a következő években – fűzte hozzá. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a kormányzati intézkedések hatására 3,7-3,8 százalékos növekedést vár, amely a korábbi 3,5 százalékos prognózishoz képest a Versenyképesebb Magyarországért program várható növekedési hatásával emelkedett. (Részletek a keretes írásunkban.) Varga Zsombor, az Erste Bank elemzője az idei gazdasági növekedést a 3,5–4 százalékos sávba várja, míg Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője 3,2 százalékos GDP-növekedésre számít 2019-ben, és arra, hogy jövőre még tovább mérséklődhet a dinamika.

A reálbérek emelkedése stabilan tarthatja a háztartások fogyasztását, és a beruházások is erősek maradnak – mondta Németh Dávid. A növekvő belső fogyasztás miatt a nettó export a tavalyi 1,5 százaléknál is nagyobb mértékben húzhatja vissza a GDP-növekedést – figyelmeztetett a szakértő. Virovácz Péter szerint viszont a belépő új kapacitások és a lanyhuló kereslet miatt a nettó export kevésbé húzhatja vissza a gazdaság teljesítményét az idén, mint 2018-ban. A belső és a külső folyamatok elváltak egymástól, ez a jelenség pedig a következő évekre is jellemző maradhat – érvelt az elemző. Varga Zsombor arra számít, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is erős maradhat, viszont a beruházások enyhébb ütemben bővülhetnek. Termelési oldalon továbbra is az építőipar lehet az egyik legnagyobb húzóerő. Az Erste Bank szakértője szerint a nettó export 2020-tól ismét felfelé emelheti a gazdasági teljesítményt.

Programhatás

Már az idén mintegy 86 milliárd forintos egyenlegromlást eredményez a kormány versenyképességi programja, ami 2020–2021-ben elérheti az évi 200 milliárd forintot, ám ezt követően már költségvetési szempontból is egyenlegjavító lehet a program. Az átmenti költségvetési hatáson túl

a Pénzügyminisztérium szerint a javaslatok végrehajtása már az idén plusz 0,3 százalék többletet eredményezne, ami a következő évekre 0,7 százalékra nőhet. A PM számításai szerint 2019–2021 között a növekedési többlet

a közvetlen konjunkturális hatásokból érkezik, ám később egyre erősödnek

a strukturális változásokból eredő többletnövekedés hatásai. | P. ZS.

Az építőipar nagyjából mindössze az 5 százalékát adja a teljes GDP-nek, az ágazat mintegy 0,8 százalékkal járult hozzá a növekedéshez. Ez azt jelenti, hogy az emelkedés 16 százalékát adta az ágazat, ez a kiemelkedő teljesítmény pedig többek között annak köszönhető, hogy az építőipar hozzáadott értéke 23 százalékkal haladta meg a 2017-es értékeket. | VG