Előnyösebb helyzetbe kerültek az állattartók
A konkrét ügyeknél még nem érezhető, hogy már január 11-e óta új szabályok élnek a termőföldek adásvételekor, valamint módosult a haszonbérbeadásakor felállított elővásárlási és előhaszonbérleti sorrend – mondta a Világgazdaság érdeklődésére egy, a termőföldek adásvételével foglalkozó cég ügyvezetője. Pedig az új regulákkal jelentősen megváltoztak például az állattartókat vagy a földet bérlőket megillető jogosultságok.
Az elővásárlási sorban a korábban előbbre sorolt, helyben lakó szomszédot vagy helyben, a földterülettől legfeljebb 20 kilométerre lakó földművest például már megelőzi az a helyben lakó földműves, aki a föld fekvése szerinti településen legalább három éve állattartó telepet üzemeltet. Esetükben az is a földszerzés feltétele, hogy biztosítsák az állattartáshoz szükséges takarmányt. A legeltetéses gazdálkodással tartott állatfajok esetében rét, legelő, fásított földek, míg az abraktakarmánnyal etetettek esetében szántó vásárolható. Ám a gazdák csak akkor élhetnek az ezen a jogcímen fennálló elővásárlási jogukkal, ha egyben bejelentett takarmány-előállítók is. Kiemelt helyen állnak a kertészek is a gyümölcsös, a kert és a szőlő, valamint a vetőmagtermelők a szántók adásvételekor.
Hasonlóan változott az előhaszonbérleti sorrend is. A volt földhasználók előbbre kerültek a sorban, ezért ha időben ébrednek, az adott területeket jó eséllyel újra bérbe vehetik a bérleti szerződés lejárta után.
„A gazdálkodók gyakran visszaélésszerűen gyakorolták az előhaszonbérleti jogot, és nem a gazdálkodási irányuknak megfelelő minőségű és mennyiségű földet vettek bérbe” – indokolta a Világgazdaságnak a módosításokat egy földpiaci szakértő.
A törvénymódosítással változott a termőföld-adásvételek ellenőrzési folyamata is: a helyi földbizottság együtt mérlegeli a a köztudomású tényeket és az érintettekről beszerzett információt a szerződés vizsgálatakor. Ám a vizsgálatban már nem vesznek részt az önkormányzatok, a földbizottság döntését pedig a bíróság nem változtathatja meg, bár új eljárást előírhat. A helyi földbizottságnak a földcseréket is jóvá kell hagynia, egyebek mellett azt vizsgálva, hogy az adott ügylet elősegíti-e a birtokösszevonást. Lényeges ezenfelül, hogy január 11-től már nem köthető feles bérleti és részesművelési szerződés, a meglévők pedig megszűnnek a szerződés lejártakor, de legkésőbb 2028. december 31-én.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.