Jól indult az év az államháztartásban
Parádésan kezdte az idei évet az államháztartás. Már januárban 244,5 milliárd forintos többlet keletkezett, s bár februárban már deficites volt a büdzsé – 177,2 milliárd forinttal többet költöttek a bevételeknél –, de a kéthavi egyenleg még így is 67,3 milliárd forint pluszban van, ami az elmúlt húsz év második legjobb februári adata – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) adataiból. Tavaly a második hónap végére már 526,6 milliárd forint volt a hiány. A pozitív rekord két évvel korábban dőlt meg, akkor még február végén is 180,4 milliárd forint volt a szuficit. Ahogy a tavalyi magas év eleji deficit az uniós támogatások kifizetéséhez volt köthető, így most is, ám azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy idén komolyabb pénzeket utalt Brüsszel már az év elején. Az első két hónapban az államháztartás központi alrendszerének bevételei 3418,8 milliárd forintra rúgtak, 613,4 milliárd forinttal, azaz 21,9 százalékkal magasabbra a tavalyi eredményeknél, ami egyszerre köszönhető a növekvő adóbevételeknek és annak a 281,4 milliárd forintos uniós támogatásnak, amelyet Brüsszel utalt át az első két hónapban. A legfontosabb adóból, az áfából az első két hónapban 688,2 milliárd forint folyt be – ami 274,7 milliárddal több az előző évinél –, de jól teljesít a személyi jövedelemadó is. A bevételeket növelte a januárban lebonyolított frekvenciatender, amelyből 32 milliárd forintnyi egyszeri bevételhez jutott az állam, és már az első két hónapban az állami vagyon értékesítéséből 50 milliárdot kaszált.
A kiadások ezzel szemben 3351,5 milliárd forintra rúgtak – így jött ki a kéthavi 67,3 milliárd forintos többlet. A kiadások mindössze 19,5 milliárd forinttal voltak magasabb, mint egy évvel korábban, ami önmagában figyelemre méltó eredmény, ám arra is rámutat, hogy inkább a bevételi oldalnak köszönhető az első két hónap kiegyensúlyozott költségvetése. A nagyobb kiadási tételek között a PM a Modern városok programra fordított 77,1 milliárd forintot említi, de 60,1 milliárd forintot fizettek ki normatív finanszírozás keretében az oktatásra is.
A 2019-es költségvetés tervezetét tavaly nyár elején fogadta el a parlament, ám az azóta eltelt bő fél évben az élet alaposan átírta a számokat: a bevételek az éves szinten tervezetthez képest akár 100 milliárd forinttal is magasabbak lehetnek, elsősorban a magasabb fogyasztásiadó-bevételnek köszönhetően, legalábbis az MNB legutóbbi Inflációs jelentése szerint. Akkor a jegybanki elemzők azzal kalkuláltak, hogy a tervezett 1,8 százalékkal szemben az idén akár a GDP 1,6-1,7 százalékára is levihető az idei hiány. A kormány azonban láthatóan nem a tervezettnél nagyobb hiánycsökkentés irányába, hanem a pluszbevételek felhasználása felé mozdul el. A Magyar Államkincstárnál vezetett nyilvántartások szerint több százmilliárd forinttal növelték a kiadási előirányzatokat a költségvetési tervekhez képest: ezen módosítások legnagyobb nyertese a honvédelmi tárca, amely a tavaly bejelentett fegyverbeszerzésekre 120 milliárdot költhet, de bő 50 milliárddal emelték a kormányzati informatikai kiadásokat is. A költségvetés hiánya az év végére 998,4 milliárd forint lehet, a kormány ígérete szerint biztosan tartják a GDP 1,8 százalékára rúgó hiánycélt.
