Nem torpant meg az áremelkedés
A 2017-eshez hasonló ütemben folytatódott a termőföld drágulása Magyarországon. Az Agrotax Iránytű adatai szerint tavaly egy hektár termőföld országos átlagára 1,437 millió forint volt, ami 12 százalékkal magasabb a 2017-es átlagárhoz, az 1,28 millió forinthoz képest. A korábbiaknak megfelelően a legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára, a legolcsóbb pedig Nógrád megye maradt, ahol átlagosan egymillió forint alatti árat fizettek a vevők egy hektárért. Az árak tavaly végre az Észak-Magyarország régióban is átlépték az egymillió forintos hektáronkénti szintet: a vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek.
A legtöbb föld a Dél- és az Észak-Alföldön cserélt gazdát (régiónként 5800, illetve 5500 hektáros volt a forgalom), ez az éves országos földadásvételek több mint 40 százaléka.
A szántó átlagos hektáronkénti ára 2018-ban mintegy 10 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, elérve az 1,551 millió forintot. A korábbiakhoz hasonlóan a legnagyobb növekedés ismét az Észak-Alföldön volt, ahol az átlagár az ország többi területéhez képest 15 százalékkal volt magasabb. A hektáronkénti átlagárak mindegyik régióban meghaladták az egymillió forintot.
A legmagasabb árak továbbra is a Dél-Alföldön voltak, itt 1,847 millió forint volt az átlagár, de másfél millió forint feletti átlagárak jellemezték az Észak-Alföld, a Közép-Magyarország és a Dél-Dunántúl régiókat is. A korábbi évekhez hasonlóan a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, itt hektáronként 1,148 millió forint volt az átlagár. A Budapest körzetébe tartozó szántók a legdrágábbak, ezek kétmillió forint felett forogtak (2,330 millió forint per hektár), de sokat kellett fizetni Békés megyében is (2,015 millió forint per hektár).
A gyep hektáronkénti átlagára 1,217 millió, az erdőké pedig 788 ezer forint volt. A 0,5 hektárt meghaladó gyümölcsösök 2,075 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát, míg a hasonló méretű szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők. Az utóbbiak a Közép-Dunántúlon 4,5 millió forint feletti árakon keltek el, hárommillió fölötti árak alakultak ki Közép-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, valamint a Nyugat-Dunántúlon is.
A 2018-ban megkötött haszonbérleti szerződések díja a szántókra országosan 63,7 ezer forint volt hektáronként.
Extremitásprobléma
Az Agrotax Kft. törekszik arra, hogy a statisztikai modelljéből kiszűrje a piaci átlagtól erősen eltérő árakon forgó területeket – áll a cég közleményében. A piaci extremitások problémája volt az egyik szakmai indoka a földforgalmi szabályozás változtatásának is. A törvényalkotók beemelték a jövedelemtermelő képességhez viszonyított árkontrollt. A NAK a jövedelemtermelő képességet a gazdálkodó húsz év alatt elérhető profitját, tesztüzemi adatokat és az átlaginflációt figyelembe véve kalkulálja. „Cégünk három éve végez hozamalapú saját számítást, amelyben
a bérleti díjat alapvetően hozamnak tekintjük, amelyet bérbeadáskor a két független fél piaci alkuja alakít ki. Az a véleményünk, hogy a bérleti díj szintén reális kiinduló adat lehet a jövedelemtermelő képesség kiszámításánál” – hangsúlyozta Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője. | vg
