A múlt év végén 28 677 hatályos szabadalom volt Magyarországon, kilenc százalékkal több, mint egy évvel korábban – közölték a Világgazdasággal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH). Az összesítés szerint 91 százalékos többségben vannak a hatályosított európai szabadalmak, a fennmaradó hányad nemzeti úton megadott oltalom. A nemzeti védjegyoltalmak száma az előző évekhez hasonlóan csaknem 55 ezer volt, a hazánkban hatályos nemzetközi – az úgynevezett madridi rendszeren keresztül lajstromozott – védjegyek állománya pedig meghaladta a 87 ezret. Emellett a múlt év végén 847 nemzeti használatiminta-oltalom és 3558 nemzeti formatervezési minta volt hatályban, a Magyarországon is hatályos uniós formatervezési minták száma pedig 750 ezerre volt tehető.
A Visegrádi Szabadalmi Intézet tavaly 127 nemzetközi kutatási és hat nemzetközi elővizsgálati jelentést állított ki, ennek a 29 százaléka jutott el az SZTNH-hoz. A kutatási díjat az ügyek 88 százalékában visszatérítették. Gazdasági súlyához képest Magyarország erősen felülreprezentált volt a V4-ek között: a kérelmek 55 százaléka volt lengyel, 26 százaléka magyar, 16 százaléka cseh és 3 százaléka szlovák.
A magyar gazdaság iránti növekvő külföldi érdeklődés az SZTNH szerint abból is látszik, hogy 9 százalékkal 5225-re nőtt az Európai Szabadalmi Hivatal által megadott európai szabadalmak magyarországi hatályosítása iránti kérelmek száma. E jogosultak közül a székhelyük szerint kiemelkedtek az amerikaiak (23 százalék) és a németek (22), őket követték a svájciak (9), a franciák (7) és a japánok (5). Ezek az arányok a magyar gazdaság szerkezeti adottságaival, az országba irányuló importtal és működő tőkével vannak összhangban. Az európai szabadalmak száma 21 százalékkal nőtt, és meghaladta a 127 ezret. A hazai bejelentéseké az előző évi 95-ről 120-ra emelkedett, ez az elmúlt tíz évben a legtöbb.
Területek szerinti bontásban tarol a gyógyszeripar: a Magyarországon hatályos (nemzeti és európai) szabadalmi oltalmak 37 százaléka erre az ágazatra összpontosult. Ezt követte az egyéb berendezés, illetve a műszerek szakterület 12 és 9 százalékos részaránnyal, megelőzve a vegyészetet (8), illetve a fémtermékeket (7). Így nem meglepő, hogy tavaly a legtöbb hatályos nemzeti szabadalmi oltalommal rendelkező jogosult a Richter Gedeon Nyrt., az Egis Gyógyszergyár Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem volt. Az SZTNH adatbázisában, a Magyarországon hatályos szabadalommal rendelkezők toplistáján olyan világmárkák találhatók, mint a Qualcomm, a Novartis, a BASF, a Philip Morris, az LG, a Bayer, az Ericsson, a Huawei, a Boehringer Ingelheim és a Henkel.
Tavaly 3860 védjegyet jelentettek be, ez a szám 3 százalékkal tér el a tízéves átlagtól. A bejelentések 90 százaléka magyar ügyfelektől érkezett, kétharmada intézményektől, a többi magánszemélyektől. A csaknem 55 ezer hatályos nemzeti védjegy kétharmadának magyar a jogosultja, a külföldiek főként amerikai, egyesült királyságbeli, illetve németországi székhelyűek. A legtöbb nemzeti védjeggyel az SZTNH összesítése szerint a Richter, az Egis, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Philip Morris és a Borsodi Sörgyár rendelkezik.
Kevesebb a függő ügy
Tavaly év végén 1049 nemzeti úton benyújtott szabadalmi ügy volt folyamatban, 17 százalékkal kevesebb, mint 2017 végén. A nettó (hivatali) átfutási idő átlagosan 20,4 hónap volt, a bruttó pedig 28,6 hónap, beleértve a kötelező 18 hónapnyi várakozási időt is. Ennek további csökkentésére az előírt, a hivatalra nézve kötelező időtartamok, a bejelentők számára pedig a gazdasági megfontolások miatt maximálisan kihasznált határidők miatt nincs mód.
