Dőlt az adó és az uniós támogatás
Három hónap után is csak 141,9 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartás egyenlegében, miután az első két szufficites hónap után márciusban 209,3 milliárd forintos hiány keletkezett a Pénzügyminisztérium (PM) most nyilvánosságra hozott adatai szerint. Tavaly már az első negyedévben 871,9 milliárd forint volt a hiány. A jelentős különbség oka a növekvő bevételeken túl az uniós pénzek nagyarányú beáramlása. Tavaly sokkal több támogatási előleget fizetett ki az állam, mint az idén. Míg 2018 elején egy eurócent sem érkezett Brüsszelből, az idei első három hónapban már 283,7 milliárd forintnyi. Összességében a bevételek 640,8 milliárd forinttal (14,8 százalékkal) nagyobbak, a kiadások pedig 89,2 milliárd forinttal (1,7 százalékkal) kisebbek voltak, mint 2018 első három hónapjában.
Az első három hónapban csak az áfából 305,4 milliárd forinttal (41,7 százalékkal) több folyt be, mint a tavalyi azonos időszakban, míg az szja-bevételek 41, a tb-járulékok pedig 60 milliárd forinttal emelkedtek. Ám a részletes adatok szerint a befizetések „csak” 13,6 százalékkal nőttek, a kiutalások viszont 18 százalékkal csökkentek. Emögött főleg az adózói minősítésekhez köthető kiutalási határidők év eleji változása áll – vagyis a növekedésnek jelentős részben technikai oka volt.
A költségvetés kiadásai az első negyedévben 5100,4 milliárd forintra rúgtak, 89,25 milliárddal kevesebbre, mint tavaly. A csökkenést döntően az uniós kiadások mérséklődésével magyarázza a PM. Ezzel együtt az idén többet költöttek az uniós tagdíjakra és persze a nyugdíjakra is. Ez utóbbiaknál a nyugdíjkorhatár emelkedése játszotta a főszerepet: tavaly csak az első fél évben történtek nyugdíjazások, így a másodikban csökkent a nyugdíjasok száma. Januártól az új nyugdíjakat újra megállapították, így a létszám növekedésével a kiadások is emelkedtek. Az idei első három hónapban 847,9 milliárd forint ment nyugdíjakra, a tavalyi első negyedévben pedig 819,2 milliárd. Az állam az első negyedévben 153,7 milliárd forint uniós tagdíjat fizetett be a közös költségvetésbe a tavalyi 84,7 milliárd után. Így az éves kiadások is magasabbak lesznek – az idén összesen 351,9 milliárd forint kerül Brüsszelbe, de az onnan érkező támogatások ennek a többszörösére rúgnak.
A folytatásról túl sok részletet nem árul el a PM annak ellenére sem, hogy az első negyedéves 139,6 milliárd forintos deficit az éves hiánycél alig 14,2 százaléka. A költségvetési törvény alapján az idén a deficit elvileg 998,4 milliárd forint lehet, ám nem tudni, hogy a kormány a pénzügyi mozgásterét mire akarja kihasználni. A hivatalos közlés szerint folytatódik az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése is 2018-hoz képest – ám a hiánycél változatlanul a GDP 1,8 százalékának megfelelő deficit. Ennek értelmében a kormány (egyelőre) nem számol azzal, hogy az év eleji többletbevételeket a hiány csökkentésére fordítja, inkább arra készül, hogy felhasználja.
