A feldolgozás fejlesztése is fontos

Április elején jelentette be a Figyelő konferenciáján Nagy István agrárminiszter, hogy az eredeti 12 milliárdról 36 milliárd forintra bővítik az ökológiai gazdálkodás pályázat keretösszegét, ami a szakmai szervezetek szerint óriási lépés a hazai biogazdálkodás életében. A döntés előzménye, hogy a Vidékfejlesztési program keretében 2018-ban újra meghirdetett pályázatra az eredetileg megadott keretösszeg háromszorosa volt a gazdálkodók igénye, így most gyakorlatilag – ahogyan a miniszter a bejelentéskor jelezte – minden érvényes pályázat nyerhet.

Ez a lépés a legfrissebb ágazati mutatókat, a nemzetközi trendeket, valamint az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) küszöbönálló reformját figyelembe véve valóságos mérföldkő az ágazati szakmai szervezetek szerint. Ahogyan azt Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) ügyvezetője összefoglalta: nemcsak azért nagy jelentőségű a keret megháromszorozása, mert bővíti az ökogazdák és az ökológiai gazdálkodásra áttérők lehetőségeit, hanem azért is, mert a döntés azt mutatja, hogy az agrártárca a nemzetközi trendekkel egybecsengően fontos kitörési pontot lát az ökológiai gazdálkodásban.

Ez illeszkedik a KAP-reform progresszívabb irányvonalához is. Az ügyvezető szerint ugyanis Európa jelentős része a zöldebb agrárium felé halad, ami Magyarországnak kiváló lehetőség. Jó magyar példával nemcsak a fenntartható jövőt alapozhatjuk meg, de a versenyképességünket is növelhetjük – mondta Drexler Dóra. A globális adatok szerint az ökológiai gazdálkodás ma világszerte a legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági ágazat. Az EU teljes ökológiai piaca 2017-ben 34,3 milliárd euró volt. Aki időben felismeri a fenntartható termelési modellben rejlő agrárgazdasági potenciált, komoly versenyelőnyre tehet szert – tette hozzá.

Februárban az ÖMKI hetedik alkalommal szervezett önálló Kelet-Közép-Európa szekciót a Biofachon, a világ legjelentősebb biotermékvásárán és szakkiállításán. A szekció adatai alapján az ügyvezető elmondta: Magyarország az ökológiai művelésű területek nagysága szerint csak ötödik a régiós rangsorban, az ökoterületek aránya és a biotermelők száma alapján azonban már dobogós helyen vagyunk. Az elmúlt bő évtizedben pedig 62,6 százalékos bővülést ért el az ökológiai mezőgazdasági ágazat Magyarországon. Ezen az eredményen jelentősen javíthat az idei pályázat, hiszen összesen 96 ezer hektárnyi terület részesül támogatásban, amelyből 88,7 ezer hektár az ökológiai művelésbe vont új terület.

A szakértők számításai szerint az újra megnyitott pályázati támogatásnak köszönhetően már az idén megközelítheti a 300 ezer hektárt az ökológiai művelésbe vont területek nagysága Magyarországon. Az adatok azt mutatják, hogy az ültetvények és a szántók aránya örvendetesen emelkedik, a legnagyobb mértékben azonban a gyepterületek növekednek majd – értékelte a pályázat hatását a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője, Roszík Péter. Mint mondta, bíznak abban, hogy a támogatási program segíti a kitűzött célok megvalósítását, azaz a biodiverzitás és a talajtermékenység megőrzését, a fenntarthatóságot és a vidéki munkahelyteremtést. Fontos ugyanakkor, hogy a feldolgozószektorról se feledkezzünk meg.

A támogatott területekről származó alapanyagokat élelmiszerré kell feldolgozni és forgalomba hozni, ez a lakosság egészséges élelmiszerekkel történő ellátásának kulcsa – tette hozzá Mészáros Dóra, a másik hazai független tanúsítószervezet, a Hungária Öko Garancia Kft. frissen kinevezett, júniusban hivatalba lépő ügyvezetője, aki jelenleg az Ökológiai Gazdálkodás Kutatóintézetének brüsszeli irodáját vezeti.

Az ökológiai gazdálkodás az egyetlen fenntartható mezőgazdálkodási mód, amelyet a gazda szempontjából is fenntarthatóvá kell tenni, ehhez pedig nélkülözhetetlen az állami támogatás – hangsúlyozta Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, aki 2017-ben elnyerte az Év biogazdája címet. Büki József biogazdálkodó az ökológiai növénytermesztés támogatása mellett többek között a részben helyi felvevőpiacot is jelentő ökológiai állattenyésztés és tejtermelés, valamint a terményraktározás fejlesztését, a tudatos élelmiszer-fogyasztás hazai ismeretanyagának fejlesztését, és a bio és öko megjelölések kereskedelmi használatának szigorúbb szabályozását szorgalmazta.

Egy évtized alatt

62,6

százalékkal bővült

az ökológiai

mezőgazdasági ágazat