Az Alföld szenvedi meg leginkább a vízhiányt, de országos átlagban is legalább 100 milliméter csapadék hiányzik a talajokból – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Az elmúlt három hónapban feleannyi csapadék esett, mint sokéves átlagban, és az igazi katasztrófa csak most következik, ha két héten belül nem lesz jelentősebb mennyiségű csapadék – tette hozzá.
A károk viszont már most is nagyok, a GOSZ-hoz érkező jelzések szerint minimum 40-70 ezer hektár repcét kell kitárcsázni, de elképzelhető, hogy az elpusztult repcevetések területe eléri a százezer hektárt is. Most nagy kérdés, hogy mit vessenek a gazdálkodók, hiszen például a tavaszi búzát már el kellett volna vetni, de a kiszáradt talajba értelmetlen lett volna. A vetés eltolódása pedig negatív hatással lesz a terméseredményekre.
A csapadékhiány minden megyére jellemző – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Visszautalt arra, hogy egy éve éppen ellenkező volt a helyzet: a telített talajok vagy a belvíz miatt a termelők nem tudtak rámenni a földre a gépekkel, igaz, hogy később ugyancsak aszály pusztított. A MOSZ becslései szerint a kár már most meghaladhatja a százmilliárd forintot. Az érdekképviselet országos felmérése szerint alig van jó állapotban lévő búza. Általános, hogy a bokrosodás nem indult meg a kikelt őszi vetésekben, és sok helyen kérdéses, egyáltalán elérik-e azt a tőszámot, amely mellett érdemes meghagyni a táblát. A repce nagy területen történő kitárcsázásáról a MOSZ-hoz is jöttek információk, valamint arról is, hogy a búzában elvégezték a fejtrágyázást, de a szilárd műtrágyák hasznosulása a száraz időben sokkal gyengébb volt, mint a folyékony tápanyagpótlóké.
Az öntözési idény két és fél hónapos meghosszabbítása – amely alatt a gazdálkodók kedvezményesen juthatnak vízhez – egybeesik a termelők javaslataival, akik emellett azt is kérik, hogy gyorsítsák fel a Vidékfejlesztési program öntözési pályázatainak elbírálását. Ugyancsak javasolják, hogy – mivel már látszik, hogy a gazdák befizetéseiből feltöltött kárenyhítési alap az eddigi károk fedezésére sem lesz elég – a jégkárelhárítás költségeit ne innen finanszírozzák. A gabonatermés csökkenésének mértéke kérdéses, és egyelőre arról is csak találgatni lehet, hogy a gazdálkodók milyen áron tudják majd értékesíteni a megtermelt terményüket és a még készleten lévő ótermést. A hírek szerint az európai gabonák jól teleltek, fagykár nem érte a vetéseket, és a vízhiány is csak a Kárpát-medencében, az Ibériai-félszigeten és Olaszország északi részén jellemző, vagyis az új termés világpiaci árát a régiós szárazság nem tolja felfelé. Az ótermés ára stagnál, és Dél-Amerikából sem jöttek rossz hírek a gabonatermésről, így ennek sincs árfelhajtó hatása. A gabonapiacon arra számítanak, hogy véget érhet a Kína és az Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háború, és ez akkora kínai keresletet támaszt majd, hogy az ótermés drágulásában is megjelenik.
