Tízezrek születnek újjá az utcai futóversenyeken

Ha nemzetközileg jegyzett, ma is aktív magyar atlétákat kellene felsorolni, Baji Balázs gátfutó és Márton Anita súlylökő megemlítése után viszonylag hamar véget érne a játék, az utcai futóversenyek viszont több tízezer névtelen hőst, szabadidő-sportolót vonzanak. Ráadásul az év első nagyszabású futórendezvényeinek tapasztalatai alapján az idén minden kiemelt eseményen megdőlhet a részvételi rekord. Ehhez támpontként szolgálhat, hogy a húsvét előtt egy héttel tartott 34. Telekom Vivicittá városvédő futáson minden korábbinál többen, 31 293-an vettek részt, 89 országból és 1120 hazai településről érkeztek az indulók. Két nap alatt nyolc versenyszámban lehetett rajthoz állni, a legnépszerűbb, 21 km-es távra egyéniben 8682 nevezés érkezett, közülük 1400 versenyzőnek ez volt élete első félmaratonja.

Bár a legjobbak – akik egytől egyig profi sportolók – 1 óra 10 percen belül futják a félmaratont, a lelkes amatőröknek első alkalommal a teljesítés a cél, a folytatásban pedig általában már a két órán belüli célba érés a mozgatórugó. Igaz, a szervező Budapest Sportiroda a szeptember 8-i, 34. Wizz Air Budapest Félmaratonra a merészebbeknek 1 óra 45 vagy 1 óra 30 perces célidőkre is kínál 18 hetes edzéstervet. Másokat a FélmaratonMánia keretében a négy évszak, négy félmaraton teljesítése motivál. A Vivicitta a tavaszi, a Wizz Air-futam pedig a nyári etapnak felel meg, az őszit október 26-án a Pilisben (Intersport Terep Félmaraton) vagy november 16–17-én Siófokon (16. K&H mozdulj! Balaton maraton és félmaraton) is ki lehet pipálni, a téli megpróbáltatás pedig a január 12-i 5. Zúzmara Félmaraton lesz.

A legyőzhető távolságként aposztrofált félmaraton kétségtelenül tömegeket sarkall rendszeres mozgásra, de ettől még a királykategória a maratoni futás marad. Ezen a téren a magyar főváros hivatalos versenye az idén – szeptember 28–29-én – már 34-edszer megrendezendő SPAR Budapest Maraton, amelyen a fesztiváltávokkal együtt legutóbb 33 500-an vettek részt. Jó pár hónap van még az eseményig, de több mint négyezer sportszerető már úgy döntött, hogy ott szeretne lenni a rajtvonalnál. Aki lefutja szeptember végén a 42 km-t, az rendszerint a felkészülés részeként teljesíti három héttel korábban a Wizz Air Félmaratont. A több tízezer résztvevő bázisát az a 800-850 ezer honfitársunk adja, akik az NN Biztosító felmérése szerint rendszeresen futnak. Bár sokakat meglep, hogy első nevezéskor több mint tízezer forintba kerül a részvétel, ennél nemcsak Berlinben vagy Londonban, hanem Bécsben és Prágában is többe kerül a futás. Egy-egy nagyobb budapesti félmaraton vagy maraton megrendezése ma már 200-250 millió forint, ami a futóknak járó póló, frissítők és végül az érem beszerzése mellett számos szervezési és logisztikai költséget rejt magában az útvonal biztosításától kezdve a mikrocsipes időmérésen túl a mobil vécék, kordonok elhelyezéséig.

Míg a golfot, a lovaglást vagy a vitorlázást hagyományosan drága sportként tartják számon, addig a futás a másik véglet, hiszen a cipőn kívül másra lényegében nem muszáj költeni. Igaz, a tartós, megbízható futócipőknél a 20-25 ezer forintos ársávot csak jóindulattal lehet belépőszintnek nevezni, valójában a komolyabb darabok 35-40 ezer forintnál kezdődnek. A modell kiválasztásakor a színek és formák helyett a stabilitás és a csillapítóképesség kap főszerepet, és arra is tekintettel kell lenni, hogy 1000-1500 kilométerenként cipőt kell váltani, ez idő alatt ugyanis a legjobb minőségű lábbelik is elhasználódnak. Emellett egy-egy futónadrág és -felső már öt-nyolcezer, illetve két-háromezer forinttól beszerezhető, gyártótól függően a határ a csillagos ég. Minden más kiegészítő opcionális, de ha valaki az időmérésre nem éri be valamelyik ingyenesen letölthető mobilos applikációval, az futóórára is elkölthet 40-50 ezer forintot ugyanúgy, mint 200-250 ezret.

Egy pár futócipő legfeljebb

1500

kilométert bír