Kevesebbet fordítottak tavaly beruházásra

A 19 főnél többet foglalkoztató élelmiszeripari cégeknél a beruházások értéke az előzetes adatok szerint 9 százalékkal csökkent 2018-ban az előző évihez képest – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutatóintézetének felméréséből. A beruházásokat 2018-ban is nagyrészt saját erőből finanszírozták a vállalkozások, de a saját erő 66 százalékos aránya már csökkenést mutat az előző évi 76 százalékhoz képest. Ugyancsak csökkent – a háromnegyedére – a társvállalati és az önkormányzati források aránya. A beruházások finanszírozásában a legnagyobb mértékben az egyéb kölcsönök és a banki hitelek aránya emelkedett – 38-38 százalékkal –, de a támogatások is ötödével nagyobb részt hasítottak ki a forrásokból. A támogatások aránya a beruházásokban így is csak 2 százalékponttal, 9 százalékra emelkedett, míg a banki hitel a 2017. évi 13 százalékról 2018-ra 19 százalékra nőtt.

Nőtt a beruházásokon belül a gépekre és berendezésekre fordított összeg aránya, amely a 2017-es 61-ről 65 százalékra emelkedett. Csökkent ugyanakkor – 30-ról 26 százalékra – az épületekre és építményekre és 6-ról 5 százalékra a járművekre költött összeg aránya. A beruházások közül az épületekre és egyéb építményekre fordított beruházások értéke csökkent a legerősebben, 20 százalékkal, ezt követték a járművek 18, majd a gépek és berendezések 3 százalékkal.

A baromfihús-feldolgozásban hajtották végre tavaly a legnagyobb értékű beruházásokat, ezt követi az üdítőital- és ásványvízgyártás, a keményítőgyártás, az édességgyártás, valamint a kenyér- és frisspékáru-gyártás szakágazat. A felsoroltak együtt az összes élelmiszeripari beruházás 41 százalékát tették ki. A kutatóintézetnek adatokat szolgáltató vállalkozások közül a beruházás értéke szerint a tíz legnagyobb a teljes élelmiszeripari beruházás 36 százalékát fedte le, több mint 60 milliárd forint értékben.

Az adatszolgáltatás időpontjában még nem voltak készen a beszámolók, de az előzetes adatok szerint a 19-nél több foglalkoztatottal működő élelmiszeripari vállalkozások 2018-ra az egy évvel korábbinál 6 százalékkal magasabb nettó árbevétel elérését jelezték. Az aktivált saját teljesítmények értéke 12, az egyéb bevételek pedig 47 százalékkal emelkedtek a 2017. évihez képest.

A cégek előrejelzése szerint nettó árbevételük 90, az egyéb bevételük 74 százaléka származott 2018-ban élelmiszeripari tevékenységből, míg ugyanez 2017-ben a nettó árbevétel esetén 91, egyéb bevétel esetén 81 százalék volt. Az élelmiszeripari tevékenység mellett bérmunkában végzett csomagolásból, gépbérbeadásból, bértárolásból, integrációhoz kapcsolódó kereskedelmi tevékenységből, élelmiszernek nem minősülő termék – például gyógyvíz – gyártásából, anyacégtől importált termékek kereskedelméből származott jövedelmük a vállalkozásoknak.

A ráfordításokon belül az anyag jellegű ráfordítások becsült összege 6, a személyi jellegű ráfordítások 11 százalékkal voltak tavaly magasabbak, mint a 2017. évben. A vizsgált körben az üzemi tevékenység eredménye várhatóan 6 százalékkal nő 2018-ban.

A várakozások szerint az élelmiszeripari vállalkozások eszközállománya a megfigyelt vállalkozások körében 119 milliárd forinttal nőtt 2018-ban. A növekedés elsősorban a befektetett tárgyi eszközök 11 százalékos emelkedésével magyarázható – áll az összefoglalóban. E vállalkozások jegyzett tőkéje 2018-ban 7, a saját tőke pedig csaknem 5 százalékkal lett magasabb az előző évhez képest. Az előzetes adatok szerint az adatgyűjtésre kijelölt cégek 2 százalékkal több céltartalékot képeztek 2018-ban, mint egy évvel korábban, a kötelezettségeik pedig összességében 5 százalékkal nőttek.

Forrás innovációra

Az elmúlt időszakban megjelent több olyan pénzügyi termék és megoldás, amely segítheti az élelmiszer-gazdasági innovációk finanszírozását – hangzott el az idén első alkalommal megrendezett Élelmiszergazdasági Innovációk Finanszírozási Konferenciáján. Az Agrárinformatikai Klaszter és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett rendezvényen Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese bemutatta az egyes tudományágakra eső kutatás-fejlesztési ráfordításokat, amelyekből a mezőgazdaság, erdészet és halászat 6 százalékos részarányt képvisel, az élelmiszeripari kutatás-fejlesztés pedig további 6 százalékot. Mint mondta, az élelmiszer-gazdaság számára is elérhető mintegy kilencvenmilliárd forint összegű versenypályázati felhívás.