A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 4,9 százalékkal emelkedhetett a az idei első negyedévben. A szakértői válaszok rendkívül nagy szórást mutatnak: a legpesszimistább előrejelzés 4,2 százalékos (Jobbágy Sándor, CIB Bank), a legoptimistább 6 százalékos (Virovácz Péter, ING Bank) növekedéssel kalkulál. A CIB Bank előrejelzése nem számít igazán jelentős eltérésnek, ám az ING Bank várakozása jócskán kilóg a sorból. Virovácz Péter a meghökkentő számot az eddig beérkezett szektoradatok gyorsuló bővülésére alapozza: a GDP szempontjából lényeges kiskereskedelem és az ipar kiugróan teljesített, így a KSH szerdai adata jó eséllyel új növekedési rekord lesz. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője 5,4 százalékos bővülést prognosztizál, de a 6 százalékhoz közeli adatot sem zárja ki. A magyar gazdaság 3,9 százalékkal növekedhet 2019-ben a konszenzusunk szerint, az MNB 3,8 százalékos és a Pénzügyminisztérium
4 százalékos prognózisa között.
Az erőteljes segíthette a magyar gazdaság bővülését az első negyedévben – mondta Varga Zoltán, az Equilor elemzője. A kereskedelmi feszültségeket nem sikerült rendezni, ami az év további részében fékezheti a növekedést, a belső kereslet viszont élénk maradhat, ami a GDP-re is kedvező hatással lehet – részletezte. Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint az alacsony hozamok a megtakarítások helyett a beruházásokat támogatták, ez főleg az építőiparban csapódott le, ráadásul a multinacionális cégek fejlesztései is felfuthattak. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa szerint nem csökken annyival a dinamika, mint amennyire a külső feltételek romlása – például a német lassulás – indokolná. Ennek oka, hogy az erős belső kereslet ellensúlyozhatja a kedvezőtlen nemzetközi körülményeket. A szakértő hozzátette: egyelőre rendkívül kevés információnk van az első negyedévről, a GDP kétharmadát szolgáltatások számait csak később ismerhetjük meg. Suppan Gergely szerint az ipar, az építőipar és a szolgáltatások együtt 5 százalékponttal emelhették a gazdaság teljesítményét, s a 42 százalékkal magasabb áfabevételek, termékadók is támogatják a növekedést. A második negyedévben a legtöbb szektorban lassulhat a bővülés, a növekedés húzóereje továbbra is a belföldi felhasználás lehet, amelyet a beruházások és a béremelések hajtanak – mondta Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető elemzője. Suppan Gergely az év során mérséklődő dinamikára számít, amit több külső esemény – Brexit, globális lassulás, kereskedelmi háború – is visszafoghat. A 2020-as GDP-t viszont erőteljesen támogatja, hogy négy munkanappal több lesz, mint idén. Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője 2019–2020-ban mérsékeltebb növekedésre számíthat, mint tavaly. A fogyasztás és a beruházások dinamikusak maradnak, a bővülés üteme azonban lassul, ám a kapacitásbővítések és a lakásépítések javítják a fejlesztéseket. Az állami beruházások az uniós források kifutása miatt csökkennek, ezt csak részben ellensúlyozzák a lakossági fejlesztések.
