Mérséklődött az áremelkedés

A 2016–2017-es két számjegyű áremelkedés után tavaly jelentősen mérséklődött az átlagos árváltozás: nominálisan csupán 6,4, reáláron pedig 3,5 százalékos volt a drágulás – áll a Takarék csoport termőföldárindexéről szóló elemzésben. Ez a termőföld-tulajdonszerzés 2014-től hatályos szigorítása óta a legalacsonyabb növekedési szint. Ám ennél korábbra visszatekintve is az látható, hogy a 2011-ben kezdődő felívelési időszakban rendre ennél nagyobb volt a drágulás a hazai termőföldpiacon.

A termőföldforgalom viszont nem esett vissza tavaly a 2017-eshez képest. Igaz, abban az évben már a normál piaci állapotra állt vissza a forgalom, a 2016-os Földet a gazdáknak program által generált növekedés után. Az átlagostól némileg lemaradva, kevesebb mint 6 százalékkal nőtt a szántók tranzakciós ára. A tavalyi első három negyedév adatai szerint egy hektár szántóterület átlagosan 1,46 millió forintért cserélt gazdát, míg 2017-ben még körülbelül 1,38 millió forintért. Az előző években ebben a művelési ágban 10 százalék felett volt az áremelkedés az elemzés szerint.

Az árnövekedés csak egyetlen régiót nem érintett: a közép-magyarországi régióban vélhetően azért voltak sokkal alacsonyabbak a hektáronkénti árak a 2017-esnél, mert 2017-ben kiugróan magas volt az átlagár néhány értékes termőterület eladása következtében. Emlékezetes ugyanis, hogy 2016 és 2017 között ugyanitt 30 százalékkal ugrott meg az átlagár, vagyis a tavalyi első háromnegyed év végére jelzett ár a több mint 17 százalékos mérséklődéssel is csaknem 8 százalékkal volt magasabb a 2016-osnál.

Más régiókban a drágulás 3,6 és 9,1 százalék között alakult. Az utóbbi a Dél-Dunántúlt jellemezte, majd 7,9 százalékos emelkedéssel a Nyugat-Dunántúl következett, a harmadik helyre pedig 7,6 százalékkal a Közép-Dunántúl került. A növekedés az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon volt a legkisebb, ott a szántók átlagos hektáronkénti ára 3,6, illetve 4 százalékkal nőtt.

A legdrágább a Dél-Alföldön volt egy hektár szántó, itt a tavalyi első kilenc hónapban közel 1,6 millió forintot fizettek a vevők. Igaz, az Észak-Alföld ettől alig maradt el, és a Nyugat-Dunántúlon is meghaladta a másfél millió forintot. Az elmúlt évekhez hasonlóan a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett szántóhoz jutni, itt az átlagos hektáronkénti ár 900 ezer forint alatt maradt.

A szőlőültetvények a Közép-Dunántúlon kerültek a legtöbbe, hektáronként majdnem 3 millió forintba. A Dél-Dunántúlon 2,55 millió, a Nyugat-Dunántúlon pedig 2,1 millió forintot ért egy hektár szőlő. A gyümölcsösök esetében is ez a három régió állt az élen, csak a sorrend volt fordított. Régiós bontásban a különböző művelési ágak között a legolcsóbbak Észak-Magyarország erdői, fásított területei voltak, ezek 2018 első három negyedévében 617 ezer forintos hektáronkénti átlagáron cseréltek gazdát.