Milliárdokat futnak össze a külföldiek

Több mint háromszorosára nőtt a futóturisták száma Magyarországon az elmúlt évtizedben – derül ki az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, valamint a Budapest Sportiroda (BSI) által a Világgazdaságnak megküldött statisztikából. Tavaly már csaknem 25 ezer külföldi vett részt ilyen hazai szervezésű eseményen, szinte valamennyien a három nagy budapesti futóversenyre – Telekom Vivicittá Városvédő Futás, Wizz Air Budapest Félmaraton, SPAR Budapest Maraton – érkeztek, 2007-ben még csupán nyolcezren voltak. A növekedés nem csak a létszámban látszik meg, lecsapódik az itt eltöltött vendégéjszakákban és a futóturizmus generálta költésekben is: az előbbi 2018-ban meghaladta a 80 ezret, az utóbbi pedig a négymilliárd forintot. Ezeken a sorokon a 2007-es bázisévben 21 ezer vendégéjszaka és 600 millió forint keletkezett.

A BSI ügyvezetője, Kocsis Árpád lapunknak arról beszélt, hogy a futóturizmus Magyarországon mára iparággá nőtte ki magát, és a régióban Csehországgal versenyez az elsőségért. „Évente mintegy ezer futóversenyt rendeznek nálunk, nagyjából 150 hivatalos futóklub létezik, a felmérések szerint 850 ezer magyar fut rendszeresen” – emelte ki. A már említett három fővárosi rendezvényre (ezeket a BSI a Run in Budapest projekt keretén belül szervezi) mintegy 80 ezer nevezés érkezett az előző évben, a legnépszerűbbnek a kétnapos SPAR Budapest Maraton bizonyult a maga 33 ezret meghaladó résztvevőjével. Nagyobb eseménynek számít még az Ultrabalaton és a vasárnap lebonyolított Aldi Női Futógála, mindkettő tízezer körüli rajthoz állót tudott felmutatni. A magyarországi futóversenyek zöme azonban ezer alatti nevezővel zajlik.

Tavaly a Budapesten futó nemzetközi mezőny kilencven országból érkezett, a legtöbben Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Szlovákiából és az Egyesült Államokból. Kocsis Árpád várakozása szerint idén 5-10 százalékkal emelkedhet a külföldiek aránya. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínálat óriási a kontinensen, csak tavaszi, nívós félmaratonból többtucatnyit hirdetnek. A magyar futóversenyek reklámozása kapcsán a BSI a Magyar Turisztikai Ügynökséggel is együttműködik. Az ügyvezető rámutatott: vidéken nincs sok esély hasonló méretű programok felfuttatására, a nemzetközi tapasztalatokból világosan kirajzolódik, hogy azok az események vonzók, amelyeket eleve az idegenforgalom szempontjából felkapott helyszínre visznek.

Budapest ilyen, ráadásul a nevezési költségek az egyik legalacsonyabbak Európában. Berlinben átszámítva 36 ezer forintot kérnek el, a magyar fővárosban ez átlagosan 15 ezer forint környékén alakul. A New York-i maraton díja már körülbelül 175 ezer forint.

A budapesti események másik nagy előnye, hogy nincsenek várólisták. A világ fontos városi futóversenyeire sokszoros a túljelentkezés: a párizsi 40 ezer rajtszámért 150 ezren, a londoni 50 ezerért 250 ezren, a tokiói 30 ezerért 300 ezren állnak sorba. Kocsis Árpád úgy értékelt, hogy a három nagy budapesti futórendezvény lefedi a keresletet. „Komoly potenciált látok a női futásban, amely idővel húszezresre is kinőheti magát, miközben a térségben ezek jellemzően néhány száz fősek” – tette hozzá.

Szervezési költségek

A SPAR Budapest Maraton 250 milliós, a Vivicittá 200 milliós, a Wizz Air Félmaraton pedig 150 milliós büdzséből valósul meg. Százmillió forint alatti összegből ezeket a programokat nem lehet tető alá hozni. A lebonyolítás jócskán drágulna, ha nemzetközi élversenyzőket is meghívnának (ebbe a kategóriába a maratoni táv 42 kilométerét 2 óra 6 percen belüli idővel teljesítők tartoznak), akiknek súlyos rajtpénzeket kell kifizetni. A BSI stratégiájának ez nem része. | VG