Szaporodnak a kereskedelmi járatok

Tavaly Európában 11 millió kereskedelmi járat indult, a volumen 2035-ig a másfélszeresére emelkedhet – erről az innovációs és technológiai miniszter beszélt a HungaroControl Légiforgalmi Szolgálat konferenciáján. Palkovics László kiemelte, hogy a repülőgépszám növekedésének üteme miatt meg kell újítani az irányítást és a forgalomszervezést, és fejleszteni kell a technológiát.

Az uniós légi forgalom kezelésére tizenöt éve jött létre az egységes európai égbolt koncepció, amellyel azóta komoly eredményeket értek el: a légi műveleteket érintő légiforgalomáramlás-szervezésből eredő átlagos késés a 2008-as 1,43 percről 2016-ra 0,86 percre csökkent, a jelenlegi cél járatonként legfeljebb fél perc. A költséghatékonyság javult, hiszen az útvonal szolgálati egységre vetített bekerülése az egységes európai égbolt területén reálértéken 16,7 százalékkal esett 2009 és 2014 között. Ám érdemes megjegyezni, hogy ezen előrelépések mögött részben az áll, hogy a gazdasági visszaesés miatt a vizsgált időszakban kissé csökkent a légi forgalom, amelynek a nagysága 2016-ban alig érte el a 2008-as szintet. A légi közlekedés 2013 közepén állt újra növekvő pályára. Az elmúlt évtizedben végbement haladás ellenére az európai légtér még messze van a teljes integrációtól, amelyre pedig mielőbb szükség lesz, mivel a forgalom bővülése jócskán nagyobb az előrejelzettnél. Az Európai Bizottság nemrég készíttetett tanulmányában több javaslat is van a légiforgalom-szervezési infrastruktúra konszolidációjára. Ezek alapjaiban változtatnák meg a szakmai környezetet és rendeznék át a nemzeti és az európai légi navigációs szereplők hatás- és feladatköreit. Ez a trend Magyarországot sem kerüli el. A HungaroControl tavaly több mint egymillió járatot irányított, 10 százalékkal többet, mint az előző évben. A magyar légtérben csupán az átrepülő forgalom ugyanennyivel, a vonatkozó prognózisok kétszeresével nőtt. Palkovics László meghatározónak nevezte a légi közlekedést a hazai gazdaság versenyképessége szempontjából, ezért a minisztérium a szektor megújítására törekszik. „A cél a fenntarthatósági szempontok érvényesítése, ezért jött létre a Légiközlekedési és Repülőgépipari Ta­nács, amelynek első eredménye, hogy Budapest felől az éjszakai repülések megtiltásával jelentősen csökken a zajterhelés a repülőtér környékén” – emlékeztetett.

További problémája a hazai légi navigációnak, hogy a légi forgalmi irányítók külföldön is jól kamatoztathatják a tudásukat, az állami szféra által biztosított lehetőségek pedig kevésbé vonzók. A jelenlegi, főképp irányítóhiányból fakadó kapacitásgondokat az elvándorlás tovább súlyosbítja.

Ismét terítéken a kolozsvári összeköttetés

Jövőre újraindulhat a Kolozsvár és Budapest közötti repülőjárat – jelentette be a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtér igazgatója, David Ciceo, aki szerint a közvetlen összeköttetés mindkét városnak fontos, ezért a napokban Brüsszelben találkozik a budapesti repülőtér igazgatójával, akivel a járat beindításáról tárgyal majd. Kolozsvár és Budapest között ideiglenesen volt már légi összeköttetés, miután a marosvásárhelyi Transilvania nemzetközi repülőteret bezárták a kifutópálya felújítása miatt, és a Wizz Air átköltöztette Kolozsvárra a Marosvásárhely–Budapest járatát is. Tavaly júniusban megnyílt a légi kikötő, így a pesti járat ismét Marosvásárhelyen száll le. | VG