Az ülés reggel 8 órakor kezdődött, a napirenden kizárólag a 2020-as büdzsé szerepel. A vita a pénzügyminiszter legfeljebb 40 perces nyitóbeszédével indult, amelyet az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökeinek felszólalásai követtek 30-30 perces időkeretben.
Az Országgyûlés plenáris ülése 2019. június 19-én.
Fotó: Kovács Attila / MTI
A pénzügyi stabilitást tükrözi a 2020-as költségvetési törvényjavaslat – jelentette ki a Költségvetés Tanács megállapításait ismertetve Kovács Árpád, a testület elnöke szerdán az Országgyűlésben, a jövő évi büdzsé vitájában.
Ahol stabilitás van, ott van gazdaság- és társadalompolitikai mozgástér, és ez látszik megvalósulni immár lassan egy évtizede a költségvetésekben
– mondta.
Kovács Árpád hozzátette: bár minden tervezés hordoz kockázatokat, így a 2020-as is, de a kiemelkedő mértékű tartalékolás miatt a Költségvetési Tanács nem lát elháríthatatlan veszélyt.
MTI/Kovács Attila
Közölte: a tanács megállapítása szerint a büdzsé tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018-as előzetes tény- és a 2019-es várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal. Kovács Árpád elmondta, értékelésük szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülékenysége csökkent.
Megfelelő keret a célkitűzések megvalósításához
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint megalapozott a 2020-as költségvetés, hozzájárul a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez és a kiszámítható, stabil gazdasági folyamatokhoz, valamint megfelelő keretet biztosít a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához.
MTI/Kovács Attila
Domokos László, a számvevőszék elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta: a törvényjavaslat megfelel mind az uniós, mind a hazai jogszabályi követelményeknek, a tervezett társadalompolitikai célokhoz pedig biztosítja a pénzügyi fedezetet, miközben az előre nem tervezhető kockázatokhoz masszív tartalékok állnak rendelkezésre.
Az ÁSZ elnöke elmondta: a tervezett elérése mellett a hiány és az államadósság alakulására vonatkozó előírások is teljesülnek, egy kivétellel, ugyanis az 1,1 százalékos tervezett strukturális deficit 0,1 százalékponttal meghaladja a 2019-2023-ra vonatkozó konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költségvetési hiánycélt.
A 2020-as költségvetés a családok támogatása mellett az eddig elért gazdasági eredmények megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól – így értékelt Varga Mihály. A pénzügyminiszter a jövő évi büdzsé általános vitájában a családok támogatását és a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítását nevezte a fő céloknak.
A kormány olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlésnek, amely elsősorban a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt segítséget és biztonságot; a cél, hogy Magyarország családbarát hely legyen, a kormánynak továbbra a gyermek az első
- fogalmazott.
Hangsúlyozta, 2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Ezek között említette a családok támogatása mellett az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjakat, az államháztartásban dolgozók bérét, valamint a védelmi és rendvédelmi kiadásokat.
900-900 perc
A kormánypárti és az ellenzéki képviselőknek összesen 900-900 perc áll rendelkezésükre mától péntekig, hogy véleményt mondjanak a költségvetési javaslatról. A pénzügyminiszter előterjesztése benyújtásakor úgy fogalmazott, a kabinet családbarát költségvetést terjesztett be. Varga Mihály kiemelte, jövőre csaknem 224 milliárd forinttal emelkedik a családok támogatása, a gazdaságvédelmi akcióterv mintegy 500 milliárd forintos segítséget jelent a gazdaság szereplőinek, miközben tovább csökkenek az adók és nőnek a biztonsági kiadások.
A tárcavezető javaslatában 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további, év végére 67 százalékra történő mérséklődésével, valamint 2,8 százalékos inflációval számol. A kormány 2020-ban is nullszaldós költségvetést készített az állam működését tekintve.
