A kedvező adózás is ösztönözheti a beruházásokat
Nem túlzás kijelenteni, hogy teljesen új világgazdasági korszakba léptünk – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Rámutatott, hogy olyan új technológiák váltak a siker feltételeivé, amelyek néhány éve még tudományos fantasztikumnak számítottak. Kiemelte azt is, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai erőfeszítései következtében Magyarország biztos ponttá vált a világban. Az a hazai vagy nemzetközi befektető cég, amely Magyarországot választja, egyúttal a biztonságot és a politikai stabilitást választja.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy hat éve folyamatosan nő a gazdaság, tavaly tizenöt éves csúcsot ért el a növekedés mértéke. „Megdőlt az a dogma, amely szerint választani kell a költségvetési fegyelem és a gazdasági növekedés ösztönzése között” – mutatott rá Szijjártó Péter. Elmondta, hogy a magyar gazdaságban megvalósult a teljes foglalkoztatás az idei első negyedévben, hiszen 3,4-3,5 százalékos a munkanélküliségi ráta, szemben a 2010-es 12,5 százalékkal. Az államadósság 15 százalékponttal csökkent, miközben a költségvetési hiányt is 2 százalék alatt tartja a kormány.
Az 5,3 százalékos gazdasági növekedés pedig Európa-bajnoki növekedési ütem Szijjártó szerint, amit négy fő ok támaszt alá. Egy év alatt 100 ezer új munkahely jött létre, kilenc év alatt pedig 890 ezer, és tavaly már 2,8 millió adófizető volt az országban; 8,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt a bérek; 6,4 százalékkal nőtt az export (a 86,7 százalékos GDP-arányos exportmutató a világon a 34. helyre teszi az országot, míg lakosság szerint csak a 92.); valamint 25,5 százalékkal nőttek a beruházások egy év alatt. A miniszter kiemelte, hogy a magyar export 79 százaléka az EU-ba megy, majd az Egyesült Államok és Kína következik, ezért nekünk minden kereskedelmi háború csak kárt okozna, tehát az a célunk, hogy ezeket elkerüljük.
Szijjártó Péter szerint folytatni kell a munkára rakódó adóterhek csökkentését, aminek az egyik leghatékonyabb módja a szociális hozzájárulási adó mérséklése: júliustól 2 százalékponttal 17,5 százalékra apad a munkaadókat terhelő rész. A vállalatok az így megmaradó pénzt fejlesztésekre, innovációra, béremelésekre fordíthatják. Rámutatott, hogy vannak „vörös vonalak”, amelyeket nem lépünk át, ilyenek az utópisztikus szocialista típusú gazdaságpolitikák, amelyeket elutasítunk. Példaként a különböző adóharmonizációra vonatkozó javaslatokat emelte ki, amelyeket „opponálni fogunk, mert ezek adóemelésekhez vezetnének Magyarországon”.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kis- és középvállalkozások termelésének növekedését az adórendszeren keresztül is szeretnék segíteni egy kifejezetten rájuk szabott adónemmel. Kifejtette, hogy a kkv-k fejlődésének elősegítésében nagy szerep jut a katának és a kivának. Ha ugyanis egyszerűsödik az adóadminisztráció, annak költségmegtakarítása kisebb adócsökkentéssel ér fel. Már több mint 330 ezer vállalkozó választotta a katát, ami a magyar adórendszer legegyszerűbb és legnépszerűbb adóneme. A vállalkozás növekedését azonban nem igazán tudja segíteni, a 12 millió forintos korlát a növekedésnek is gátat szab. Ezért úgy látja, hogy a kiva az igazán nagy lehetőség a vállalkozóknak. Már több mint 40 ezren választották ezt az adózási formát, amelynek a kulcsa jövőre 13-ról 12 százalékra csökken. Minden évben kapnak egy kalkulációt azok a vállalkozások, amelyek választhatják a kivát, a túlnyomó többség jobban járna ezzel az adónemmel. A kiva arra lett optimalizálva, hogy a tulajdonosok a pénzt visszaforgassák a cégbe, ezzel is segítve a beruházásokat. Ezzel elérhető, hogy a jelenlegi 25 százalékos beruházási ráta ezentúl is biztosítva legyen, amire szükség is van a gazdaság ilyen szintű növekedéséhez.
A teljes elektronizációra is szükség van, hogy ne csak az adóbevallás, hanem maga az adatgyűjtés és a NAV-nál az adatok feldolgozása is elektronikus legyen – hívta fel a figyelmet Izer Norbert. Az a cél, hogy az adóhivatal 2021-re teljesen papírmentes legyen. Bizonyos bevallásokat ki lehetne váltani azzal, ha a bérszámfejtő programokat is azonnal látná az adóhatóság. Az is cél, hogy 2021–2022-ben már a NAV tudja elkészíteni a kkv-k adóbevallását, akár az áfabevallást is. Az utóbbihoz azonban szükség van arra, hogy minden számlaadat a NAV rendelkezésére álljon.
Növekedési kötvényprogram: elindult a hitelminősítés
A kötvényállomány Csehországban és Lengyelországban is meghaladja a GDP 5 százalékát, ez Magyarországon mindössze 1,6 százalék – derült ki a Magyar Nemzeti Bank strukturált finanszírozásért felelős igazgatója, Nagy Viktória (képünkön)előadásából. Európai kitekintésben elmondta, hogy egyes fejlett uniós tagországokban a GDP-arányos kötvényállomány a 20 százalékot is meghaladhatja, a kelet-közép-európai országokban viszont kivétel nélkül 10 százalék alatt van a mutató. Nagy Viktória felidézte, hogy a válság előtti évhez képest mind a fejlett, mind pedig a feltörekvő országokban jelentősen nőtt a vállalatok kötvényállománya, ami együttesen meghaladta a 14 ezermilliárd dollárt, a piac mérete pedig leginkább Kínában nőtt. A Növekedési kötvényprogram eddigi eredményeiről az MNB igazgatója elmondta, hogy több mint száz vállalat vesz részt a programban. A regisztrált vállalatok összesített mérlegfőösszege meghaladja a GDP 10 százalékát, 15 cég esetében már elindult a hitelminősítés folyamata is, melynek eredménye augusztus elejére várható. A kötvénykibocsátást tervező vállalatok elkezdték a tárgyalásokat a potenciális piaci befektetőkkel. | SZ. E.
