Élénkülő forgalom, aprózódó területek

A NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérkép elemzése szerint a 2017-es, 1,199 millió forintos hektáronkénti átlagár tavaly 1,312 millió forintra emelkedett, ami 9 százalékos drágulás. Ennek alapján elmondható, hogy egyhektárnyi 2010-ben vásárolt termőföld ára 2018-ra már átlagosan a két és félszeresére emelkedett – emelik ki a szerzők. A legnagyobb mértékű áremelkedést Veszprém megyében jegyezték fel, itt 28 százalékkal lett drágább a föld. Somogy és Komárom-Esztergom megyében 15 százaléknál nagyobb mértékű volt az áremelkedés, miközben Nógrád megyében – egyedüliként – csökkent a termőföldár, mégpedig 4 százalékkal. „A legdrágább megye tavaly ismét Békés lett 1,818 millió forintos átlagos hektárárral. Ezenkívül Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér is átlépte a másfél milliós szintet” – idézte a kiadvány Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank vezető elemzőjét. Tavaly már csak három megye – Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala – hektárára maradt egymillió forint alatt.

Az általános áremelkedésen belül kiugró volt a kert-gyümölcsös és a szőlőterületek drágulása, amelyekért 21, illetve 16 százalékkal fizettek többet a vevők. A szántók 7 százalékos árnövekedése volt a legcsekélyebb mértékű, míg az erdő, a fásított területek és a gyep kategóriában 9 százalékos volt az árak növekedése. A termőföldpiac forgalma – a 2017-es látványos visszaesés után – tavaly érezhetően élénkült. A megelőző évi 39 ezerről 2018-ban 44 ezerre, vagyis 13 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám hat megyében csökkent, közülük a legnagyobb mértékben, 57 százalékkal Pest megyében. Néhány százalékos volt a visszaesés Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-

Sopron, Hajdú-Bihar és Vas megyében. Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében viszont nagy volt a pezsgés: mindhárom megyében meghaladta az 50 százalékot a forgalom élénkülése.

Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2018-ban nagyjából 49 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében, ami 2 százalékos csökkenés az előző évihez képest. Vagyis több adásvétel történt kisebb területen, azaz átlagosan jóval kisebb földterületeket értékesítettek, mint 2017-ben. Ez már második éve tartó folyamat. A termőföld egy évtizedre visszatekintve stabilan növeli az árát. „Érdekes a lakáspiaccal összevetni, hogy amennyiben egyszerűen értéknövelő befektetésként vizsgáljuk, melyik szegmens hogy teljesített az elmúlt években. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és félszeresére növelte árát 2018-ra. Ugyanezen idő alatt egy átlaglakás nagyjából felével drágult” –mutatott rá Valkó Dávid.

„Szabályozás nélkül vészesen zajlik tovább a birtokaprózódás, a jövőben pedig nem várható olyan koncentrált állami kínálat, mint amilyen 2016-ban volt” – értékelte a 2018-as folyamatokat Szabó István, az OTP Agrár ügyvezetőigazgató-helyettese. „A hazai termőföldforgalmat ugyanakkor továbbra is lassítja a következő uniós költségvetési ciklus agrártámogatásra vonatkozó bizonytalansága, ezzel együtt a termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedése tovább folytatódhat” – tette hozzá. A drágulás legfőbb okai között megtalálható a területalapú támogatások rendszere, a termőföld jövedelmének számító haszonbérleti díj adómentessége, a gabona kedvező ára, a jövedelmező és biztonságos alternatív befektetések korlátozott száma – amin a szakember szerint az államkincstár kínálata javíthat majd a közeljövőben –, valamint a rendkívül kedvező kamatkörnyezet és a termőföld vásárlásához rendelkezésre álló forráskínálat, azaz a bankok élénk agráraktivitása.

Békés megyében több mint

1,8

millió forint volt a hektáronkénti átlagár