Elemzésük szerint a gazdaság túlfűtöttsége következtében a GKI a korábban gondoltnál lényegesen gyorsabb, 3,2 százalék helyett 3,7 százalékos inflációra, és a folyó fizetési és tőkemérleg lényegesen kisebb aktívumára – a 3,2 százaléka helyett csak 1,4 százalékára számít.
Fotó: MTI / Róka László
A második negyedévtől már szinte biztosan elkezdődik a lassulás, elsősorban az EU-transzferek növekedésgyorsító hatásának kifulladása, a látványosan gyors bérkiáramlás versenyképességi akadályai, illetve a kivitel bővítésének keresleti és kínálati akadályai következtében.
A GKI elemzése szerint a kormány folytatja az évente legalább 4 százalékos növekedést célzó gazdaságpolitikáját, amit a versenyképesség javításával kíván megalapozni. „Mivel az eddig ismertté vált lépések közül éppen a piaci verseny erősítése – például a gyakran előre sejthető nyertesek és vesztesek rendszerének megszüntetése, a túlcentralizált, lojalitásalapon irányító állam modernizációja – hiányzik, sőt inkább mindezen káros jellemzők kiterjesztése folyik, ennek megvalósulása valószínűtlen” – írták. A prociklikus fiskális és monetáris politikát mindinkább egy rejtett, nem deklarált, de inflációs kockázatokkal járó gazdaságpolitika korrigálja, illetve egészíti ki a GKI szerint.
Az elemzés szerint a magyar kormány érdekérvényesítő képessége az Európai Unióban – beleértve ebbe az EU-forrásokhoz való jövőbeni hozzáférést is – jelentősen csökkenni látszik. Mindezek alapján a magyar gazdaság kormány által várt 4 százalék körüli növekedési pályája hosszabb távon nem lesz fenntartható – írták.
