Kisebb területen vetettek a tavasszal

A z elmúlt évivel ellentétben ár- és belvízkárok nem nehezítették a tavaszi munkákat, az aszály azonban már az őszi vetések bokrosodását is veszélyeztette, és a tavaszi vetések beindulását is sokáig hátráltatta – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) által készített, a falugazdászok felméréseire alapozott jelentésben. Helyenként a tavaszi fagy károsította a csonthéjas- és az almavirágok egy részét, a május eleji csapadék pedig sok helyen az utolsó pillanatban érkezett. A hetekig tartó esős időszak kezdetén a csapadék eloszlása és mennyisége is eltért régiónként.

A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2019-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,95 millió hektár volt, szemben a 2018-as 2,16 millió hektárral. A legnagyobb tavaszi vetésterülettel Jász-Nagykun, Szolnok és Hajdú-Bihar megyében terveztek, sorrendben 203, 163 és 162 ezer hektárral. A megyék többségében a tavaszi munkák a végükhöz közeledtek május közepére, csupán Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében nem érte el a 90 százalékot a készültség. Országosan a tavaszra tervezett vetési munkák 94 százalékát elvégezték a gazdálkodók május 14-ig, ami szinte megegyezik az egy évvel korábbi értékkel.

A tavaszi vetésű gabonák vetésterülete 2019-ben 1,081 millió hektár lehet, ami 96 ezer hektárral kevesebb az egy évvel korábbinál. A vetésük a tervezett terület 94 százalékán fejeződött be május 14-ig, egy évvel korábban 98 százalék volt ez az arány. A tavaszi árpa 39 ezer hektárnyi területe 11 ezer hektárral maradt el a 2018. évi tervezettől. A zab vetésterülete 31 ezer hektár az idén, a tavalyinál csaknem 4 ezer hektárral kisebb. A szemes cirkot 7,6 ezer hektáron tervezték vetni, ez 3,3 ezer hektárral több a tavalyihoz képest. A tavaszi búza tervezett területe 37 százalékkal csökkent, 8,9 ezer hektár, a hibrid kukoricáé nem változott, majdnem 24 ezer hektárt tett ki a vizsgált időpontban.

A jelentés készítésekor, mintegy 94 százalékos készültségnél, a kukorica vetésterülete 905 ezer hektár, mintegy 125 ezer hektárral kisebb, mint 2018. május 14-én volt, amikor a gazdák 98,6 százalékos készültségen álltak a kukoricavetéssel. A kukorica 965 ezer hektárra tervezett vetésterületének 24 százaléka az Észak-Alföld, 21-21 százaléka pedig a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régióban található.

A napraforgó tervezett vetésterülete 619 ezer hektár, 54 ezer hektárral marad el a tavalyitól. A vetésterület harmada az Észak-Alföldön, negyede pedig a Dél-Alföldön van. A tavaszi takarmányborsó vetésterülete 13 ezer hektár, a tavalyi területnél 10 százalékkal kisebb – áll az AKI jelentésében. A szója tervezett területe 56,5 ezer hektár, 2,6 ezer hektárral több, mint a 2018. évi tervezett vetésterület volt, a vetést 40 ezer hektáron fejezték be május 14-ig.

A burgonya tervezett vetésterülete 10,1 ezer hektár 2019-ben, 600 hektárral kisebb a 2018-asnál. A lucerna telepítése a 2019-re tervezett területen majdnem befejeződött, a növény a 2018. évi 52,5 ezer hektárral szemben 57 ezer hektáron nő 2019-ben. A cukorrépa területe 15,3 ezer hektár, ugyanannyi, mint 2018-ban volt. A zöldségfélék tervezett területe a jelentések szerint mintegy 8 százalékkal kisebb a 2018. évinél. A tavalyihoz képest 10,5 százalékkal nagyobb területen terveznek zöldborsót ültetni, a vöröshagyma területe 2,3, az étkezési paradicsomé 71,6 százalékkal növekedhet idén. Az utóbbinál a növekedés 212 hektár. A csemegekukorica 13,4, az ipari paradicsom 14,8, a zöldpaprika 21,5, a zöldbab 16,5, a karfiol 18,3, a görögdinnye pedig 10,7 százalékkal kisebb területen terem.