Lehet, hogy az idén már nem szigorít az MNB
A szigorító intézkedéseknek akkor lesz igazán érezhető hatásuk, ha 0–200 milliárd forintban határozza meg a kiszorítandó likviditás mértékét a jegybank, erre azonban lehet, hogy idén nem kerül sor – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Májusban a jegybank által szorosan követett adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal, 3,7 százalékra emelkedett, és a fogyasztói árindex is a toleranciasáv 4 százalékos tetejéhez közel alakult, 3,9 százalék volt. Az inflációs nyomás egyértelműen fokozódott az idei második negyedévben, aminek a monetáris feltételek szigorításával veheti elejét a jegybank. A K&H Bank szakértője szerint azonban a következő szigorító lépés szeptemberben jöhet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további százmilliárd forinttal mérsékelheti a kiszorítandó likviditás mértékét, ami így legalább 100-300 milliárd forintra csökkenne. Németh Dávid szerint három hónap múlva feltételhez kötött kamatemelés lehetséges: az egynapos betéti rátát akkor emelhetik meg 10 bázisponttal – 0,05 százalékra –, ha a következő időszakban az inflációs nyomás erősödik. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója lapunknak azt mondta: 60 százalék az esély arra, hogy az idén már nem lép az MNB. A jegybank taktikája ebben az évben a kivárás volt, ami be is jött, egyedül a forint árfolyama gyengült, azonban ez nem volt veszélyes mértékű. Palócz Éva hozzátette: a belső inflációs nyomás és a külső, lazító irányba forduló monetáris politika kettőse határozhatja meg az idén az MNB döntéseit is.
A keddi kamatdöntés azt jelezte, hogy az MNB a belső folyamatoknál nagyobb hangsúlyt helyez a külső környezet lekövetésére, és tartósan tolerálja a cél feletti inflációt – magyarázta Németh Dávid. Ezt erősíti, hogy az inflációs pályát is felfelé módosították: jövőre 3,4 százalék lehet a fogyasztói árindex, ami érdemben magasabb a 3 százalékos inflációs célnál. Elképzelhető, hogy szeptemberig az amerikai és az európai jegybank is lazít monetáris politikáján, ami tovább támogathatja az MNB várakozó álláspontját. A K&H Bank vezető elemzője hozzáfűzte: az Európai Központi Banknak novembertől új – valószínűleg német – elnöke lesz, aki más tényezőkre helyezheti a monetáris politika hangsúlyát. Szendrei Vanda, az Oxford Economics elemzője szerint az MNB a következő időszakban cél feletti inflációs mutatóra készül fel, ami nem jár a forint erőteljes leértékelődésével. Ezért a kamatszintek még legalább egy negyedévig változatlanok maradnak, ami a gazdasági növekedés szempontjából kedvező.
Az idei második fél évben érdemben lassúbb lehet a gazdasági növekedés az első negyedéves,
5 százalék feletti bővüléshez képest – válaszolta Palócz Éva a változó makrogazdasági környezettel kapcsolatos kérdésünkre, ugyanakkor meg is nyugtatott: még így is az európai átlagot meghaladó, 3 százalék körüli lehet a harmadik–negyedik negyedévben a növekedés az előző évhez képest, a bázishatás miatt csúszhat be a dinamika 4 százalék alá. Németh Dávid a változó makrogazdasági környezetet a romló külföldi kilátásokra érti: bár ez lassúbb hazai növekedés okoz, de enyhít az inflációs nyomáson. A szigorítás akkor lehet nagyobb léptékű, ha a hitelezéssel kapcsolatos adatok túlfűtöttséget jeleznek, illetve amikor a nemzetközi környezet ismét gyorsabb növekedési ütemre kapcsol. A szakértő arra számít, hogy a kamatfolyosó szimmetrizálása csak akkor kezdődhet meg, amikor a jegybank a likviditásszűkítő eszközeit már kimerítette.
