Negyedéves bázison 1 százalék alá csökkenhetett a ennyire visszafogott ütemre 2016 óta nem volt példa – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A második negyedévben 0,8 százalékkal bővülhetett a az év első három hónapjához képest, a dinamika azonban mérséklődik, a negyedik negyedévben már csupán 0,5 százalékos lehet a növekedés. Éves alapon azért még mindig fajsúlyos lépésről beszélhetünk, Virovácz Péter előrejelzése 4,5 százalékos bővüléssel számol április–júniusra, amiben jelentős szerepe van annak, hogy a vizsgált időszakban két munkanappal kevesebb volt, mint 2018-ban, így naptárhatással korrigáltan 4,8 százalékos lehetett a dinamika. A szakértő szerint az első fél évben a GDP 5 százalékkal haladhatta meg a tavalyi első hat hónapit.
Magyarország továbbra is az élmezőnyébe tartozhat, 2019 első felében a növekedési előnyünk 4 százalékpont körüli lehetett, mivel az elemzői konszenzus szerint az euróövezet gazdasága 1,1 százalékkal bővülhetett – fejtette ki Virovácz Péter. A második negyedév korai előrejelzéseinél érdemes figyelembe venni a hangulatindexeket is. Az Európai Bizottság nemrég publikálta a gazdasági hangulatindex (Economic Sentiment Indicator, ESI) júniusi adatát, ez alapján a második negyedévben számottevően, 4,1 indexponttal, 113,1 pontra mérséklődött a gazdasági szereplők optimizmusa Magyarországon, legutóbb 2017 első negyedévében volt ennyire alacsony a mutató. Ez persze nem jelent visszaesést, a 100 pont feletti mutató továbbra is konjunktúrát jelez, mindössze az ütem mérséklődését jelezheti előre. Az ESI negyedéves átlaga 2018 első felében érte el a csúcsát, azóta trendszerűen, lassan csökken az index. A GDP-növekedés ehhez képest három-öt negyedév csúszásban ért fel a csúcsra, így az ESI most tapasztalt csökkenése is később jelenhet meg a gazdaságban. Virovácz Péter felhívta a figyelmet, hogy a német lassulás előszele már az idei második negyedévben is érezhető lehet, ám nagyobb fékező hatása csak az esztendő második felében jelenhet meg, 2019 utolsó negyedévében éves alapon 3,5 százalék közelébe mérséklődhet a bővülés üteme.
Az első negyedéves, kiugró növekedési adat – éves alapon 5,3 százalék, negyedéves alapon 1,5 százalék – erőteljes alapot adhat a magyar gazdaságnak az év második felére, ugyanis a magas bázis miatt már nagyjából 0,5 százalékos negyedéves növekedési többlet mellett is elérhető a 4 százalékos bővülési ütem, ami a Pénzügyminisztérium terveiben szerepel. Ez az előrejelzés azonban még az első negyedéves, kedvező adat előtt készült, így nem feltétlenül tartalmazza a kiugró bővülés bázisát. A Magyar Nemzeti Bank viszont már ennek ismeretében alkotta meg a júniusi Inflációs jelentésében publikált 4,3 százalékos várakozását, sőt az elmúlt években rendre pesszimista Európai Bizottság is 4,4 százalékos növekedést prognosztizált ez évre Magyarországra, ami azt jelezheti, hogy a növekedés lanyhulása megkezdődik az idén, ám a célként kitűzött 2 százalékpontos növekedési többletet jelentősen túlszárnyalhatja a gazdaság teljesítménye.
