Fájna a költségvetésnek az áfakulcs csökkentése

Az általános forgalmi (áfa) 1 százalékpontos csökkenése a költségvetésnek GDP-arányosan 0,3 százalékos kiesést okozna – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A rendkívül magas, 27 százalékos áfakulcs csökkentésének jövőbeni lehetőségéről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt korábban lapunknak, azonban konkrét dátumot vagy célt nem adott meg. A 2020-as költségvetés az ezt kiegészítő adótörvények szerint jövőre még biztosan nem lesz univerzális áfacsökkentés, így legkorábban 2021-ben mérséklődhet az adókulcs.

Németh Dávid az adócsökkentés hatásairól kifejtette:

az idei költségvetés 4300 milliárd forintos áfabevétellel kalkulál, ennek 54 százaléka teljesült az első fél évben, így akár 4500-4600 milliárd forint is befolyhat az államkasszába ezen a jogcímen.

Mivel a több mint 10 százalékával megegyező méretű az áfabevétel, ezért az adókulcs kismértékű mérséklése is jókora kiesést okozhat az államháztartásnak. A szakértő példájában a 24 százalékra csökkenő adókulcs GDP-arányosan 1 százalékos kiesést okozna a költségvetésnek, ami vélhetően más területen igényelne áldozatokat. Az áfacsökkentéssel vagy az élőmunkát terhelő adók további csökkentése maradna el – nemzetközi összehasonlításban még mindig magas az adóék hazánkban –, vagy a hiánycsökkentés rovására képzelhető el az adókulcs érdemi mérséklése.

Az áfabevétel a gazdaság fehéredésének köszönhetően nőtt gyorsan az elmúlt években, ez azonban hosszú távon nem tartható fenn

– magyarázta a K&H szakembere. Az áfakulcs mérséklése a vállalatok pluszbevételeként csapódna le, amelyet béremelésekre, profitjavításra, beruházásokra költhetnének. Amennyiben recessziós korszakban csökkenne az áfakulcs, a fogyasztók is érzékelnék azt az alacsonyabb árakon keresztül. Kérdéses, hogy a 20-as évek elején lesz-e ilyen időszak Magyarországon.

A teljes cikk a pénteki Világgazdaságban olvasható