Fájna a költségvetésnek az áfakulcs csökkentése

Az általános forgalmi adó (áfa) 1 százalékpontos csökkenése a költségvetésnek GDP-arányosan 0,3 százalékos kiesést okozna – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A rendkívül magas, 27 százalékos áfakulcs csökkentésének jövőbeni lehetőségéről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt korábban lapunknak, azonban konkrét dátumot vagy célt nem adott meg. A 2020-as költségvetés az ezt kiegészítő adótörvények szerint jövőre még biztosan nem lesz univerzális áfacsökkentés, így legkorábban 2021-ben mérséklődhet az adókulcs. Németh Dávid az adócsökkentés hatásairól kifejtette: az idei költségvetés 4300 milliárd forintos áfabevétellel kalkulál, ennek 54 százaléka teljesült az első fél évben, így akár 4500-4600 milliárd forint is befolyhat az államkasszába ezen a jogcímen. Mivel a GDP több mint 10 százalékával megegyező méretű az áfabevétel, ezért az adókulcs kismértékű mérséklése is jókora kiesést okozhat az államháztartásnak. A szakértő példájában a 24 százalékra csökkenő adókulcs GDP-arányosan

1 százalékos kiesést okozna a költségvetésnek, ami vélhetően más területen igényelne áldozatokat. Az áfacsökkentéssel vagy az élőmunkát terhelő adók további csökkentése maradna el – nemzetközi összehasonlításban még mindig magas az adóék hazánkban –, vagy a hiánycsökkentés rovására képzelhető el az adókulcs érdemi mérséklése.

Az áfabevétel a gazdaság fehéredésének köszönhetően nőtt gyorsan az elmúlt években, ez azonban hosszú távon nem tartható fenn

– magyarázta a K&H szakembere. Az áfakulcs mérséklése a vállalatok pluszbevételeként csapódna le, amelyet béremelésekre, profitjavításra, beruházásokra költhetnének. Amennyiben recessziós korszakban csökkenne az áfakulcs, a fogyasztók is érzékelnék azt az alacsonyabb árakon keresztül. Kérdéses, hogy a 20-as évek elején lesz-e ilyen időszak Magyarországon. Németh Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy az élőmunkára rakódó és a vállalati adóterhek csökkentése sokkal inkább jellemző, így ezek további apadására nagyobb esély van, mint az áfakulcs általános mérséklésére.

Kilőttek az áfabevételek 2019 első felében

Ugyan a részletes államháztartási adatokat csak jövő hétfőn közli a Pénzügyminisztérium, az előzetes számokból körvonalazódik, hogy a tavalyi január–júniushoz képest az idei első fél évben 397 milliárd forinttal emelkedő áfabevétel mintegy 20,7 százalékos bővülést hozhat. A költségvetés 4300 milliárdos áfabevétel-tervezete 4,2 százalékos növekedést okozna, azonban a Németh Dávid szerint prognosztizált 4500-4600 milliárd forint teljesítése 10 százalék körüli emelkedés lenne.