Keresik a világban az új Szilícium-völgyet
Az elmúlt évtizedben sok találgatás látott napvilágot arról, hogy mely város vagy régió lesz a következő Szilícium-völgy. Több térség mozog ígéretes növekedési pályán, nagy áttörést azonban egyik sem tudott elérni. A Startup Genome idei Globális startup-ökoszisztéma jelentése (GSER) szerint nem lesz új Szilícium-völgy. Ugyanakkor az is látszik, hogy harminc olyan csomópont alakul ki a világban, amelyek elérik azt a kritikus tömeget, hogy már képesek átalakítani a globális gazdaságot. A startup-ökoszisztémák rangsorát továbbra is a Szilícium-völgy vezeti, majd New York City, London, Peking, Boston, Tel-Aviv, Los Angeles, Sanghaj, Párizs és Berlin követi. Ez a lista mutatja a globális top tíz startupcsomópontot. New York Citynek például több mint kilencezer startupja van, Pekingben több mint ezer mesterséges intelligenciával foglalkozó cég működik – ez a világ negyedik leggyorsabban növekvő startupiparága.
A tíz vezető startupvárosnak azonban vannak kihívói, a Startup Genome 12 „kihívó ökoszisztémát” azonosított, ezek a városok: Helsinki (Finnország), Hangcsou (Kína), Jakarta (Indonézia), Lagos (Nigéria), Melbourne (Ausztrália), Montreal (Kanada), Moszkva (Oroszország), Mumbai (India), Sao Paulo (Brazília), Szöul (Dél-Korea), Sencsen (Kína), Tokió (Japán). Lagos például Afrika egyik legnagyobb tech központja, és a világ egyik leggyorsabban növekvő városa. Számos mutatóból arra lehet következtetni, hogy a gazdasági helyzete és a lendülete az élvonalba repítheti. A mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok globális csomópontja pedig Montreal. Csak 2016-ban több mint egymilliárd dollárt fektettek be ott működő, mesterséges intelligenciával foglalkozó cégekbe. A listán szereplő többi kihívó még nem hozott létre ilyen erős márkát vagy ökoszisztéma-identitást, ez azonban folyamatosan változik, részben az agresszív kormányzati beruházások miatt. Például a szöuli vezetés 2022-ben 1,6 milliárd dolláros finanszírozást különít el startupok számára, és Dél-Korea GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítása a világon a legnagyobb, 4,55 százalékos.
